Ukrajna nyitott az isztambuli tárgyalásokra, de követeli Oroszország békefeltételeinek megismerését

Moszkva azt állítja, hogy az isztambuli találkozón egy „memorandumot” fog bemutatni, amely tartalmazza a hosszú távú békemegállapodás feltételeit, de Kijev előzetesen szeretné megkapni a memorandum egy példányát.

„Készen állunk egy esetleges isztambuli tárgyaláson részt venni Oroszországgal,  várjuk azt is, hogy Moszkva nyújtson be egy dokumentumot, amelyben részletezi békefeltételeit”-jelentette be Volodimir Zelenszkij  Ukrajna államfője.

„Ukrajna készen áll a következő találkozón való részvételre, de konstruktív vitát szeretnénk folytatni. Ezért fontos, hogy megkapjuk Oroszország tervezetét” – mondta Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Nem volt azonnal egyértelmű, hogy a nyilatkozat hivatalos feltételnek számít-e Ukrajna részvételéhez.

A felhívás akkor érkezett, amikor az ENSZ figyelmeztetett, hogy a három éve tartó háború békéjébe vetett remények alig léteznek, és az Egyesült Államok megismételte, hogy visszavonhatja közvetítői erőfeszítéseit, valamint további szankciókat vethet ki Oroszországra.

Ukrajna csütörtökön közzétett nyilatkozata azután érkezett, hogy Oroszország azt állította, még mindig várja Kijev megerősítését az újabb isztambuli tárgyalási forduló hétfői részvételéről.

A diplomáciai erőfeszítések az elmúlt hónapokban felgyorsultak, de Oroszország továbbra is intenzíven bombázza az ukrán területeket, és elutasítja az azonnali tűzszünetre vonatkozó felhívásokat.

Moszkva június 2-án Isztambulban második közvetlen tárgyalási fordulót ajánlott fel, ahol állítása szerint egy „memorandumot” mutatna be, amelyben részletezi a hosszú távú békemegállapodás feltételeit.

Ukrajna azonban fenntartotta, hogy a találkozónak nincs értelme, hacsak nem kapja meg előre a memorandum másolatát.

Ukrajna viszont azt mondta, hogy már benyújtotta saját békekeretét, és elvárja, hogy Moszkva is így tegyen.

„Oroszország mindent megtesz, hogy a találkozók üresek legyenek” – mondta Zelenszkij. „Ez egy újabb ok arra, hogy elegendő szankciót és nyomást gyakoroljunk Oroszországra.”

Georgij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint Moszkva dokumentumának megosztásának elutasítása „arra utal, hogy valószínűleg irreális ultimátumokkal van tele”.

Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök, aki várhatóan házigazdája lesz a következő tárgyalási fordulónak, arra kérte mindkét felet, hogy ne „csapják be az ajtót” a párbeszéd előtt.

Az utolsó közvetlen tárgyalások, amelyeket május 16-án tartottak Isztambulban, csak fogolycseréhez és homályos ígéretekhez vezettek, hogy kapcsolatban maradnak.

Oroszország közölte, hogy ugyanazt a delegációt tervezi küldeni, mint korábban, amelyet a Kreml tanácsadója, Vlagyimir Medinszkij vezet, Maria Zaharova külügyminisztériumi szóvivő szerint.

A májusi tárgyalások után Ukrajna azzal vádolta Moszkvát, hogy irreális követeléseket támasztott, beleértve az ukrán ellenőrzés alatt álló területek területi engedményeit.

Eközben az Egyesült Államok csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte, hogy az Ukrajnában javasolt tűzszünet „Oroszország számára a lehető legjobb eredmény”, és Vlagyimir Putyin elnöknek el kellene fogadnia az ajánlatot.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Oroszország beleegyezne egy átfogó, 30 napos szárazföldi, légi, tengeri és kritikus infrastruktúrára vonatkozó tűzszünetbe.

„Szeretnénk együttműködni Oroszországgal, beleértve ezt a békekezdeményezést és egy gazdasági csomagot. Ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása” – mondta John Kelley, az Egyesült Államok megbízott ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsban.

„A most felajánlott megállapodás Oroszország számára a lehető legjobb eredmény. Putyin elnöknek el kellene fogadnia az ajánlatot.”

Polgári áldozatok Ukrajnában

Az ENSZ vezető tisztviselői eközben figyelmeztettek az ukrajnai polgári áldozatok számának drámai növekedésére ebben az évben, sürgetve az azonnali tűzszünetet és sürgős humanitárius segítségnyújtást az eszkalálódó konfliktus közepette.

„Összesen, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának 2022 februári kezdete óta legalább 13 279 civil, köztük 707 gyermek vesztette életét. A megerősített sérültek száma 32 449, köztük 2 068 gyermek” – mondta Rosemary DiCarlo az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról szóló ülésén.

2025 különösen halálos év volt, hozzátette: „Az idei év első negyedévében a polgári halálesetek száma 59%-kal magasabb, mint 2024 azonos