A török külügyminiszter kihangsúlyozta, az európai vezetők zavarban vannak, hogy mit tegyenek, ha a világ több befolyási övezetre oszlana.

„Teljesen lehetséges, hogy egy, az Egyesült Királyságot, bizonyos európai országokat, valamint Türkiyét magában foglaló struktúra saját vonzó központot hozzon létre a régióban” – mondta el Hakan Fidan a TV100 török televíziós csatornának adott interjújában.

„Ez a képesség létezik; a lehetőség adott. Csak az akaratot kell kinyilvánítani és következetesen cselekedni” – tette hozzá Fidan. Kiemelte, hogy az Egyesült Királyság valószínűleg nem lépett volna ki az EU-ból, ha Türkiye 2007-2008-ban csatlakozott volna a blokkhoz.

„Egy olyan struktúra, amely Türkiyét és az Egyesült Királyságot is magába foglalja az EU-n belül, elkerülhetetlenül sokkal korábban kialakította volna saját külpolitikai és biztonsági architektúráját” – érvelt.

Fidan továbbá rámutatott arra, hogy az EU 800 milliárd eurót különített el a „ReArm Europe” (Európa újbóli felfegyverzése) programra, mivel az európai országok védelmi képességeiket igyekszenek növelni – egy olyan területet, ahol Türkiye tündököl.

Emellett megjegyezte, nem sok európai hadsereg olyan erős, mint a török katonai erők, amelyek eszközei a harctereken bizonyítottak, illetve kihangsúlyozta az európai aggodalmakat arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha az Egyesült Államok “becsukja a biztonsági esernyőjét.”

Az EU-tagság továbbra is prioritás

A TV100-nak adott interjújában a török külügyminiszter kihangsúlyozta, hogy Türkiye egyéni kapcsolatai az európai országokkal jó helyzetben vannak.

„Egész Európával több mint 200 milliárd dolláros összesített kereskedelmi volumenünk van. Ez a világ legkiegyensúlyozottabb kereskedelmi volumene mindkét fél számára.”

Fidan továbbá kiemelte a 2019-ben részben megszakadt kapcsolatok helyreállításának nehézségeit az EU intézményeivel, habár ahogy mondta, Ankara számára az EU-tagság továbbra is stratégiai prioritás. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az EU-nak a megközelítése eltérő.

A külügyminiszter kifejezte Türkiye szándékát, hogy konstruktív álláspontot képviseljen, amely mindkét fél érdekeit figyelembe veszi a tárgyalások során, valamint kijelentette, hogy a 2019 óta uralkodó negatív légkör az EU-ban csökkent.

Háború Ukrajnában

Az orosz-ukrán háború tesztként fog szolgálni az európai országok, köztük Türkiye számára is, hogy mennyire hajlandóak beavatkozni egymás védelme érdekében - mondta el Fidan.

A háború befejezésének módjáról szóló véleménykülönbségekre utalva Fidan azt mondta: „Az ukrajnai háború kezdete megosztotta a feleket, és a vége is megosztja őket. Türkiye kezdettől fogva tett nyilatkozatai most az Egyesült Államok által is elhangzanak.”

Ankara kezdettől fogva a több mint három éve tartó orosz-ukrán háború tárgyalások útján történő lezárását szorgalmazta. Ezt a megközelítést most az Egyesült Államok is átvette Donald Trump elnöksége alatt.

„Politikailag, technikailag és katonailag is mindent megteszünk, amit csak tudunk” – mondta Fidan, biztosítva, hogy Türkiye, mint a NATO egyetlen olyan országa, amely régóta szorgalmazza a tűzszünetet, készen áll a közvetítési erőfeszítések fokozására Oroszország és Ukrajna között.

Fidan megjegyezte, „valódi” béketárgyalások csak akkor lehetségesek, ha minden fél jelen van. Türkiye ismét nyílt meghívást tett a béketárgyalások megrendezésére.