Hamarosan megérkezik a kínai kutatócsapat az űrállomásra. Eközben Kína ambíciója valóra válhat, hogy az Egyesült Államok dominanciájával vetekedő űrhatalom legyen.

Peking az elmúlt években milliárdokat fektetett az űrprogramjába annak érdekében, hogy elérje azt, amit Hszi Csin-ping elnök a kínai nép „űrálmának” nevez.

A világ második legnagyobb gazdasága merész terveket sző, miszerint az évtized végére egy emberekből álló küldetést indítson a Holdra, amely utolsó szakaszában egy bázist építene az égitest felszínén. Az első lépés, amely egy mérföldkőnek számít, a Sencsou-20 küldetés. A program keretében három űrhajóst küldtek az ország saját építésű Tiangong űrállomására.

A kizárólag férfiakból álló triót 17:17-kor (helyi idő szerint 08:17) lőtték ki az ország északnyugati területén található Jiuquan Műholdindító Központból – közölte a Kínai Emberi Űrügynökség (CMSA). A küldetést a tapasztalt űrkutató és korábbi vadászpilóta Chen Dong (46) vezeti. 2022-ben ő volt az első kínai űrhajós, aki összesen több mint 200 napot töltött az űrben.

A másik két legénységi tag – a 40 éves, korábbi légierő-pilóta Cseng Csung-zsuj és a 35 éves, korábbi űrtechnológiai mérnök Vang Csie – az első űrrepülésüket hajtották végre.

„Ma közel állok ahhoz, hogy valóra váltsam az álmomat, hogy az űrbe repüljek” – mondta el Cseng Csung-zsuj egy sajtótájékoztatón, amelyet azért szerveztek, hogy bemutassák az űrhajósokat a nyilvánosságnak. A legénység hat hónapig fog dolgozni a Tiangong űrállomáson, ahol fizikai és élettudományi kísérleteket végezne el, valamint védőfelszereléseket telepítenek le az űrszemét ellen.

Az első alkalommal planáriákat – regenerációs képességeikről ismert vízi laposférgeket – is magukkal visznek. A csapat űrsétákat fog végrehajtani, feltölti a készleteket, és általános karbantartást végez majd az állomáson. A jelenleg a Tiangongon tartózkodó három űrhajós április 29-én tér vissza a Földre, miután befejezik az átadási eljárásokat.

‘Mennyei Palota’

Egy szerdai kormányzati látogatás során az AFP újságírói a rakétát egy égkék indítótoronyban tekintették meg, amelyet vörös zászlók vettek körül, miközben kék munkaruhát viselő dolgozók végezték az utolsó ellenőrzéseket az indítás előtt.

Ez Kína harmadik űrprogramja, amely keretében embereket juttatott el az űrbe, és robotikus rovereket elhelyezett a Marson, valamint a Holdon, miközben arra törekszik, hogy felzárkózzon a világ két legmegalapozottabb űrhatalmaihoz, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz. A hat hónaponként rotálódó háromfős legénységgel működő Tiangong – amelynek neve kínaiul „mennyei palotát” jelent – az űrprogram ékkövének számít.

Kínát 2011 óta kizárták a Nemzetközi Űrállomásról, amikor az Egyesült Államok megtiltotta a NASA-nak az együttműködést Pekinggel. Azóta Kína arra törekszik, hogy más országokat is bevonjon az űrprogramjába. Ennek eredményeként februárban megállapodást írt alá régi szövetségesével, Pakisztánnal annak érdekében, hogy az első külföldi űrhajóst a Tiangong fedélzetére vigye.

Ennek részeként „két pakisztáni űrhajóst választanak ki, hogy Kínába jöjjenek kiképzésre” – erősítette meg a CMSA szerdán.