A következő pápa személyének megjóslása kockázatos vállalkozás. Egy régi olasz mondás óva int attól, hogy bárki előzetesen biztosra vegye vagy pénzben fogadjon a pápaválasztó konklávé esélyeseire. A mondás szerint: „Aki pápaként lép be a konklávéra, bíborosként távozik.” Ennek ellenére néhány bíboros neve már most felmerült, mint a hétfőn 88 éves korában elhunyt II. Ferenc pápa lehetséges utódja.
Az alábbiakban ábécésorrendben bemutatjuk azokat a bíborosokat, akiket „papabili”-ként emlegetnek.
Franciaország: Jean-Marc Aveline bíboros, Marseille érseke (66)
A francia sajtóban egyes katolikus körökben XXIV. Jánosként emlegetik, utalva XXIII. János pápára, az 1960-as évek elejének reformpápájára. II. Ferenc pápa egyszer tréfásan megjegyezte, utódja talán a XXIV. János nevet veszi fel. Aveline közvetlen, barátságos természetéről ismert, gyakran viccelődik, illetve ideológiai szempontból – különösen a bevándorlás és a muszlim világgal való kapcsolatok terén – közel áll II. Ferenc pápához. Komoly értelmiségi személyiség, aki teológiai doktorátussal és filozófiai diplomával rendelkezik.
Jean-Marc Aveline bíboros spanyol bevándorlók sarjaként született Algériában, akik Algéria függetlenségének kikiáltását követően Franciaországba költöztek. Élete nagy részét Marseille-ben töltötte, amely évszázadok óta a kultúrák és vallások találkozási pontja. II. Ferenc pápa alatt a karrierje szárnyalt: 2013-ban püspök, 2019-ben érsek, majd három évvel később bíboros lett. A 2023 szeptemberében megrendezett nemzetközi egyházi konferenciája a mediterrán kérdésekről, amelyen II. Ferenc pápa is részt vett, tovább növelte hírnevét.
Abban az esetben, ha őt választanák pápává, Aveline lenne az első francia pápa a XIV. század óta, amikor a pápaság Avignonba költözik. Emellett ő lenne a legfiatalabb pápa II. János Pál óta. Bár érti az olasz nyelvet, nem beszéli folyékonyan, ami hátrányt jelenthet egy olyan pozícióban, amely a Róma püspöke címet is magában foglalja, valamint nagyfokú jártasságot igényel a római hatalmi játszmákban.
Magyarország: Erdő Péter bíboros (72)
Erdőre vitathatatlanul egy kompromisszum jelöltként tekintenének, abban az esetben ha megválasztanák. A magyar bíboros egy konzervatív táborból érkező személy, aki képes volt hidakat épített II. Ferenc pápa progresszív világával. Már a 2013-as konklávé idején is pápai esélyesként emlegették, köszönhetően kiterjedt egyházi kapcsolatrendszerének Európában és Afrikában, valamint annak, hogy az új evangelizációs törekvések úttörője volt, amelyek célja a katolikus hit újjáélesztése a szekularizált fejlett országokban.
Teológiai értelemben konzervatívnak számít, beszédeiben Európa keresztény gyökereit hangsúlyozza. Ugyanakkor pragmatikusnak tartják, valamint soha nem került nyílt konfliktusba II.Ferenc pápával, ellentétben más hagyományőrző egyházi vezetőkkel. Azonban a 2015-ös migrációs válság idején felhívta magára a figyelmet, amikor szembehelyezkedett II. Ferenc pápa felhívásával, miszerint az egyházak fogadják be a menekülteket, mondván, hogy ez emberkereskedelemhez vezethet – ezzel látszólag Magyarország nacionalista miniszterelnökével, Orbán Viktor mellé került.
Az egyházjogi szakértő, Erdő karrierje során gyorsan haladt előre: 40-es éveiben püspök lett, majd 2003-ban, mindössze 51 éves korában bíboros. Így 2010-ig ő volt a legfiatalabb tagja a bíborosi kollégiumnak. Kiválóan beszél olaszul, valamint németül, franciául, spanyolul és oroszul is, ami segíthetne enyhíteni a katolikus és az orosz ortodox egyház közötti feszültségeket az ukrajnai háború okozta mély megosztottság után.
Erdő nem karizmatikus szónok, de míg ez korábban komoly hátránynak számított, most előnyként is értékelhetik, ha a bíborosok egy nyugodtabb pápaságot szeretnének II. Ferenc pápa mozgalmas pápasága után.
Málta: Mario Grech bíboros, a Püspöki szinódus főtitkára (68)
Grech az Európai Unió legkisebb szigetországából, Máltából, Gozo szigetéről származik.
II. Ferenc pápa kinevezte a Püspöki Szinódus főtitkárává, amely egy nehézsúlyú pozíció a Vatikánban.
Kezdetben konzervatívnak tartották, de Grech az évek során II. Ferenc pápa reformjainak zászlóvivőjévé vált, és erősen igazodott a változó idők követelményeihez.
2008-ban több meleg máltai állampolgár bejelentette, elhagyják az Egyházat, mivel úgy vélték, a korábbi pápa, XVI. Benedek anti-LMBTQ álláspontja miatt nem érzik magukat elfogadottnak.
Grech ekkor még nem mutatott nagy együttérzést, de 2014-ben a Vatikánban azt mondta, az Egyháznak nyitottabbnak kellene lennie az LMBTQ tagjaival szemben, és kreatívabb módon kellene kezelnie a mai családi helyzeteket.
Másnap reggel II.Ferenc pápa megveregette a vállát reggelinél, valamint elismerte a beszédét.
2018-ban Grech arról beszélt, hogy mennyire élvezi az Egyház előtt álló kihívásokat. "Változások időszakán megyünk keresztül. Számomra ez egy nagyon pozitív dolog" – mondta el a Malta Today című újságnak. Továbbá arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyház nem lép túl a múlt iránti nosztalgián, akkor nem maradhat releváns a modern társadalom számára.
Nézetei miatt számos magas rangú ellenséget szerzett, a konzervatív Gerhard Müller bíboros 2022-ben emlékezetes módon támadta meg, lekicsinyelve akadémiai profilját, valamint azzal vádolta, hogy ellent mond a katolikus doktrínának.
Grech szövetségesei ragaszkodnak ahhoz, hogy mind a konzervatív, mind a mérsékelt táborban vannak barátai, és hogy magas rangú pozíciója miatt sok bíboros ismeri őt, amely világos előny a konklávéban, ahol több bíboros egymás számára viszonylag ismeretlen.
Mivel egy apró országból származik, pápává választása nem okozna diplomáciai vagy geopolitikai fejfájást.
Grech kihangsúlyozta, mindig a konszenzust keresi a konfrontáció helyett. Bár néha maga köré vonzott némi vitát is. 2016-ban egy zarándoklatot vezetett annak érdekében, hogy esőt kérjen, miután találkozott a szárazság miatt aggódó gazdákkal. Egy helyi újság "prehistorikus próbálkozásoknak" nevezte az esőt indukáló kísérletet, de néhány nappal az esemény után valóban esni kezdett.
Spanyolország: Juan Jose Omella bíboros, Barcelona érseke (79)
Omella Ferenc pápa szívéhez közel álló személy. Szerény és jószívű, magas rangja ellenére visszafogott életet él. Egyházi karrierjét a pásztori gondoskodásnak, a társadalmi igazságosság előmozdításának, valamint a katolicizmus együttérző és inkluzív víziójának szenteli.
„Nem szabad a valóságot csak azok szemén keresztül néznünk, akik a legtöbbel rendelkeznek, hanem a szegények szemén keresztül is [látnunk kell]” – mondta el 2022 áprilisában a Crux hírportálnak, ezzel kifejezve II. Ferenc pápa világnézetét.
Omella 1946-ban született a spanyolországi Cretas faluban, Északkelet-Spanyolországban. 1970-ben szentelték pappá, ezt követően számos spanyol plébánián szolgált, valamint egy évet misszionáriusként töltött Zaire-ban, amelyet ma Kongói Demokratikus Köztársaságnak hívnak.
A társadalmi ügyek iránti elkötelezettségét hangsúlyozza, hogy 1999 és 2015 között szorosan együttműködött Spanyolország Manos Unidas jótékonysági szervezettel, amely az éhínség, betegségek és szegénység ellen küzd a fejlődő országokban.
1996-ban püspökké szentelték, majd 2015-ben Barcelona érseke lett.
Mindössze egy évvel később II. Ferenc pápa piros bíborosi kalapot nyújtott át neki, amely egyértelmű jóváhagyásnak számított Omella progresszív hajlamaihoz, amelyek szemben állnak a spanyol Egyházat egykor uraló konzervatív irányzatokkal.
Omella Spanyolország püspöki konferenciáján is vezető szerepet töltött be. 2023-ban egy független bizottság által készített jelentés következményeivel kellett szembenéznie, amely szerint évtizedek alatt több mint 200 000 kiskorút érhetett szexuális visszaélés a spanyol papság részéről.
Omella többször is bocsánatot kért a szexuális visszaélések kezelésének hiányosságaiért, de tagadta, hogy ennyi gyermeket bántalmaztak volna, mivel az Egyház belső vizsgálata mindössze 927 áldozatot azonosított az 1940-es évektől kezdve.
„A végén a számok nem vezetnek sehova. Az emberek a fontosak, és az, hogy a lehető legjobban jóvátegyük” – mondta. Hozzátette, „A hibáztatás nem a megoldás. A probléma nem az Egyházé, hanem az egész társadalomé.”
2023-ban II. Ferenc pápa meghívta Omellát, hogy csatlakozzon a kilencfős bíborosi „konyhai kabinetjéhez,” hogy tanácsot adjon neki az irányítási kérdésekben.
Ha a konklávé úgy dönt, hogy az Egyháznak új megközelítésre van szüksége, akkor ez a közelség Omella ellen dolgozhat.
Fülöp-szigetek: Luis Antonio Gokim Tagle bíboros (67)
Tagle-t gyakran "Ázsiai Ferencnek" nevezik, mivel hasonló elkötelezettséget mutat a társadalmi igazságosság iránt. Ha megválasztanák, ő lenne az első pápa Ázsiából.
Tagle, akit általában a "Chito" becenevén szoktak szólítani, úgy tűnik, minden szükséges tulajdonsággal rendelkezik ahhoz, hogy pápává váljon.
Évtizedes pásztori tapasztalattal rendelkezik 1982-es pappá szentelése óta. Ezt követően adminisztratív tapasztalatot szerzett, először Imus püspökeként, majd Manilai érsekeként.
Benedek pápa 2012-ben bíborossá nevezte ki.
Egyesek úgy vélik, II. Ferenc pápa stratégiai lépésként 2019-ben Manilából Róma elé helyezte, és kinevezte az Egyház missziós karjának, hivatalos nevén az Evangélizációs Dikasztérium vezetőjévé, így vatikáni tapasztalatokat is szerzett.
Tagle a Fülöp-szigetekről származik, amelyet egyesek "Ázsia katolikus tüdőjének" neveznek, mivel az országban él a régió legnagyobb katolikus népessége. Édesanyja kínai filippínó származású volt. Folyékonyan beszél olaszul és angolul.
2015 és 2022 között a Caritas Internationalis, a világ több mint 160 katolikus segélyszervezetének, társadalmi szolgáltatási és fejlesztési szervezetének legfőbb vezetője volt.
2022-ben II. Ferenc pápa elbocsátotta az egész vezetőséget a munkavállalókkal szembeni zaklatásról és megaláztatásról szóló vádak miatt, és kinevezett egy biztost a szervezet irányítására.
Tagle, aki szintén eltávolításra került a posztjáról, formálisan elnök volt, de nem vett részt a napi működésben, amelyet egy világi főigazgató felügyelt.
Egyelőre kérdéses, hogy ez az eset hogyan befolyásolja Tagle esélyeit a pápaságra nézve.
