Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) négy bírája ellen, köztük az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancs miatt.

A hágai négy bíró, mind nő, nem léphet be az Egyesült Államok területére, és minden vagyonukat vagy más érdekeltségeiket a világ legnagyobb gazdaságában zárolják — ezek az intézkedések általában az Egyesült Államok ellenfeleinek politikai döntéshozóival szemben szoktak érvényesülni, nem pedig igazságügyi tisztviselőkkel szemben.

„Az Egyesült Államok megtesz minden szükséges lépést, hogy megvédje szuverenitását, Izraelét és bármely más szövetségesét az ICC illegitim lépéseitől” – mondta Marco Rubio külügyminiszter egy nyilatkozatban.

„Felszólítom azokat az országokat, amelyek még mindig támogatják az ICC-t – sokuk szabadságát nagy amerikai áldozatok árán szerezték meg –, hogy küzdjenek ezen szégyenletes támadás ellen nemzetünk és Izrael ellen” – tette hozzá Rubio.

A bíróság gyorsan reagált egy nyilatkozatban: „Ezek az intézkedések egyértelmű kísérletet jelentenek egy nemzetközi igazságügyi intézmény függetlenségének aláásására, amely 125 állam részeseinek mandátuma alatt működik a világ minden tájáról.”

Az Emberi Jogi Figyelő (Human Rights Watch) felszólította a nemzeteket, hogy álljanak ki és erősítsék meg az ICC függetlenségét, amelyet 2002-ben hoztak létre, hogy felelősségre vonják azokat az egyéneket, akik a világ legsúlyosabb bűncselekményeiért felelősek, amikor az országok nem hajlandók vagy nem képesek ezt megtenni.

A szankciók célja az ICC elrettentése attól, hogy felelősségre vonja az Izraelben és Palesztinában elkövetett súlyos bűncselekményeket, miközben az izraeli atrocitások fokozódnak Gázában, az Egyesült Államok bűnrészességével együtt” – mondta Liz Evenson, az emberi jogi szervezet nemzetközi igazságügyi igazgatója.

A célzott bírák közül kettő, Beti Hohler Szlovéniából és Reine Alapini-Gansou Beninből, részt vett abban az eljárásban, amely tavaly novemberben Netanjahu elleni elfogatóparancs kiadásához vezetett.

A bíróság „ésszerű alapot” talált arra, hogy Netanjahu és az egykori izraeli védelmi miniszter, Yoav Gallant büntetőjogi felelősséggel tartozik olyan cselekményekért, amelyek között szerepel a háborús bűncselekményként elkövetett éheztetés, mint háborús módszer a gázai vérontás során.

Izrael elfogultságot állítva dühösen elutasította a háborús bűncselekmények vádját, valamint a Dél-Afrika által a Nemzetközi Bíróság előtt vezetett külön népirtási vádat.

A másik két bíró, Luz del Carmen Ibanez Carranza Peruból és Solomy Balungi Bossa Ugandából, részt vett abban az eljárásban, amely engedélyezte a vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai erők háborús bűncselekményeket követtek el az afganisztáni háború során.