Lélegzetelállító csillagbölcsők, a kozmosz egy hatalmas szakasza, amely több millió galaxissal van tele, valamint több ezer újonnan felfedezett aszteroida tárult fel a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium által készített első mélyűri képeken.

Több mint két évtizedes előkészítés után az amerikai finanszírozású, 800 millió dolláros teleszkóp a közép-chilei Cerro Pachón csúcsán helyezkedik el, ahol a sötét égbolt és a száraz levegő ideális körülményeket biztosít a kozmosz megfigyeléséhez.

Az egyik bemutatkozó kép 678 expozícióból álló kompozit, amelyet hét óra alatt készítettek el. Ez a Trifid- és a Lagúna-ködöket ábrázolja – mindkettő több ezer fényévre található a Földtől –, amelyek élénk rózsaszínben ragyognak a narancs-vörös háttér előtt.

A kép példátlan részletességgel mutatja be ezen csillagok születési helyeit, a korábban halvány vagy láthatatlan jellemzők most tisztán kivehetők. Egy másik kép, amelyet „A kozmikus kincsesláda” névre kereszteltek, a világegyetemet mutatja, amely „csillagokkal és galaxisokkal tele nyüzsög – az éjszakai égbolton szabad szemmel üresnek tűnő fekete zsebek itt csillogó szőttesekké alakulnak át” – mondta el Zeljko Ivezic, a Rubin Obszervatórium építési igazgatója.

Spirális, elliptikus és csoportosuló galaxisok jelennek meg élénk vörös, kék és narancs színekben. Ezek a színek olyan kulcsfontosságú részleteket árulnak el, mint például a távolságot és a méretet, páratlan pontossággal segítve a tudósokat a világegyetem tágulási történetének megértésében.

A színek nem egyeznek meg közvetlenül azzal, amit a szabad szem látna – magyarázta el a tudós, Federica Bianco tudós – mivel a teleszkóp sokkal szélesebb hullámhossz-tartományt rögzít. Ehelyett ezek reprezentatívak: az infravörös vöröshöz van rendelve, hogy a hűvösebb objektumokat ábrázolja, míg az ultraibolya kékként jelenik meg, ezzel jelezve a melegebbeket.

10 éves zászlóshajó projekt

A kép interaktív változata jelenleg elérhető a Rubin Obszervatórium weboldalán. „Az egyik legizgalmasabb dolog, hogy ha ráközelítünk, és megnézünk egy homályos galaxist, lehet, hogy mi vagyunk az elsők, akik figyelmet szentelnek annak a homályos foltnak” – mondta el Clare Higgs, az oktatási és közönségkapcsolati tudományos vezető.

Az obszervatórium egy fejlett, 8,4 méteres teleszkópot és a valaha épített legnagyobb digitális kamerát tartalmazza, amelyet egy erőteljes, éjszakánként 20 terabájtnyi adatot továbbító adatfeldolgozó rendszer támogat.

A kamera, amely nagyjából akkora, mint egy autó, 3 200 megapixeles képeket készít. Egyetlen Rubin-kép teljes felbontásban való megtekintéséhez 400 ultra-nagyfelbontású televíziót kellene egymásra helyezni.

Az obszervatórium ebben az évben indítja el zászlóshajó projektjét, az Idő és Tér Örökségkutatását (Legacy Survey of Space and Time, LSST). Az elkövetkező évtizedben pedig éjszakánként fogja vizsgálni az égboltot, páratlan pontossággal észlelve még a legapróbb változásokat is.

Az amerikai csillagász, Vera C. Rubin után elnevezett obszervatórium – akinek kutatásai először szolgáltattak meggyőző bizonyítékot a sötét anyag létezésére – az ő örökségét folytatja azzal, hogy a sötét anyagot helyezi küldetése középpontjába.

A sötét energia, egy ugyancsak rejtélyes és rendkívül erős erő, amelyről úgy vélik, hogy a világegyetem gyorsuló tágulását hajtja. A sötét anyag és a sötét energia együtt a kozmosz 95 százalékát teszi ki, ám valódi természetük továbbra is ismeretlen.

„Akár 20 milliárd galaxist megfigyelve tanulmányozhatjuk, hogyan érte el ezeknek a távoli galaxisoknak a fénye a Földet – és szinte minden galaxis fényét a világegyetemet átható sötét anyag gravitációs hatása hajlította meg” – mondta el a tudós, Aaron Roodman. Ez, tette hozzá, segít megvilágítani ezeket a kozmikus rejtélyeket.

Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa és Energiaügyi Minisztériuma közös kezdeményezéseként az obszervatóriumot az egyik legerősebb, bolygóvédelmi célokra is alkalmas eszköznek tartják.

Mindössze 10 órás megfigyelés alatt a Rubin Obszervatórium 2 104 korábban ismeretlen aszteroidát fedezett fel a Naprendszerünkben, köztük hét Föld-közeli objektumot – egyikük sem jelent veszélyt. Az összes többi földi és űrbeli obszervatórium évente körülbelül 20 000 új aszteroidát fedez fel.

This image offers a closer look at the region surrounding the Trifid and Lagoon Nebulae

Chilei büszkeség

Chile több mint 30 ország teleszkópjainak ad otthont, köztük a világ legfejlettebb csillagászati műszereinek – mint például az ALMA Obszervatóriumnak, amely a Föld legerősebb rádióteleszkópja.

A Cerro Tololo Obszervatórium segített elérni a világegyetem gyorsuló tágulásának mérföldkőnek számító felfedezését – egy áttörést, amely 2011-ben fizikai Nobel-díjat eredményezett.

Egy másik jelentős projekt, az Extrém Nagy Teleszkóp, várhatóan 2027-ben kezdi meg működését, és ígérete szerint korábban elérhetetlen kozmikus távolságokat fog vizsgálni.