A „Nincs más föld” (No Other Land) című dokumentumfilm a palesztin aktivisták történetét meséli el, akik a közösségeiket próbálják megvédeni az izraeli katonai erők általi rombolástól vasárnap elnyerte a legjobb dokumentumfilmért járó Oscar-díjat.

Az izraeli és palesztin filmesek együttműködésében készült alkotás Basel Adra aktivistát követi nyomon, vállalva a letartóztatási kockázatot annak érdekében, hogy dokumentálja szülővárosának pusztítását Ciszjordánia déli részén. Az izraeli katonák ezt a területet katonai kiképzőzónaként használják, ezért bontják le a településeket.

Adra kérvényei süket fülekre találtak, mígnem barátságot kötött egy zsidó izraeli újságíróval, aki segített neki a történetének szélesebb körű megismertetésében.

„Ezt a filmet palesztinként és izraeliként közösen készítettük, hiszen együtt erősebb a hangunk” – mondta el Yuval Abraham izraeli újságíró és filmkészítő. Elfogadó beszédében bírálta hazája kormányát, amelyet „Gáza és népének szörnyű pusztításával” vádolt. Beszédében továbbá felszólította a Hamászt az izraeli túszok szabadon engedésére.

A „Nincs más föld” az est egyik esélyeseként érkezett az Oscar-gálára, miután egy sikeres fesztiválkörutat tudhatott maga után. Bár az Egyesült Államokban nem talált forgalmazót, 24 másik országban már megvásárolták a jogokat.

A „Nincs más föld” olyan filmeket győzött le, mint a „Porcela in War”, a „Sugarcane”, a „Black Box Diaries” és a „Soundtrack to a Coup d’Etat.”

A dokumentumfilm 2019 és 2023 között készült, a forgatás éppen azelőtt fejeződött be, hogy Izrael háborút indított Gáza ellen a Hamász 2023. október 7-i támadása után.

A filmben Abraham egy kitelepítés ellen küzdő közösségben dolgozott, de némi ellenállással találkozott a palesztinok részéről, akik rámutatattak az izraeli állampolgárként élvezett kiváltságaira. Adra továbbá elmondta, ő nem hagyhatja el a Ciszjordániát, valamint bűnözőként kezelik, míg Abraham szabadon mozoghat.

„Amikor Baselre nézek, a testvéremet látom, de nem vagyunk egyenlők” – mondta el Abraham a színpadon. „Egy olyan rendszerben élünk, ahol engem polgári törvények védenek, míg Basel katonai törvények alatt áll, amelyek tönkreteszik az életét. Van egy másik út, egy politikai megoldás az etnikai felsőbbrendűség nélkül, mindkét népünk nemzeti jogaival.”

Az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatti külpolitikája „akadályozza ezt az utat” – tette hozzá.

A film nagyban támaszkodik Adra személyes archívumából származó kézikamerás felvételekre.

Felvételein izraeli katonák láthatók, amint lebontják a falu iskoláját, és cementtel töltik meg a vízkutakat, hogy megakadályozzák az embereket az újjáépítésben.

Masafer Yatta kis, sziklás régiójának lakói összefogtak, miután Adra felvette, ahogy egy izraeli katona lelő helyi férfit, aki az otthona lerombolása ellen tiltakozott.

A férfi megbénult, édesanyja pedig egy barlangban élve próbál gondoskodni róla.

„Körülbelül két hónapja apa lettem” – mondta Adra vasárnap. „Azt remélem a lányomnak nem kell majd olyan életet élnie, mint amilyet én most, mindig félve a telepesektől, az erőszaktól, az otthonok lerombolásától és a kényszerű kitelepítésektől. Felszólítjuk a világot, hogy tegyen komoly lépéseket.”

Az Egyesült Államok politikája Gázában

Az amerikai elnök, Donald Trump felszólítása, miszerint a palesztinok hagyják el Gázát, széles körben elítélést váltott ki a Közel-Keleten és azon túl is, mint rendkívül destabilizáló lépés.

Annak ellenére, hogy Európában és az Egyesült Államokban is rangos díjakat nyert, Abraham a Deadline-nak múlt hónapban elmondta, a film még mindig nem talált amerikai forgalmazót.

Arra a kérdésre, hogy miért utasították el az amerikai forgalmazók a filmet, Abraham az alábbiakat mondta: „Úgy gondolom, egyértelmű, hogy politikai okokból. Remélem, ez változni fog.”

Elmondta, úgy döntöttek, nem várnak a mozis bemutatóra, és függetlenül közel 100 moziban mutatják be a filmet.