NAGYVILÁG
2 perc olvasás
Kína felgyorsítja a gátépítést az indiai-pakisztáni vízválság után
Megkezdődött a betonozás a kínai gát építésénél, ez az ország felgyorsult fejlődési folyamatának kritikus szakaszát jelzi.
Kína felgyorsítja a gátépítést az indiai-pakisztáni vízválság után
Megkezdődött a betonozás a kínai gát építésénél, ez az ország felgyorsult fejlődési folyamatának kritikus szakaszát jelzi. / AP
2025. május 20.

Kína felgyorsítja a Mohmand-gát építését a pakisztáni Khyber Pakhtunkhwa tartományban – jelentette hétfőn a South China Morning Post.

Az energiatermelésre, árvízvédelemre, öntözésre és vízellátásra tervezett gát a terv szerint 800 megawatt (MW) vízenergiát fog termelni, valamint napi 1,14 milliárd liter ivóvizet biztosít Peshawar, Khyber Pakhtunkhwa fővárosának.

A China Energy, kínai energiavállalat 2019 óta dolgozik a Mohmand vízerőmű-projekten, amely várhatóan a következő évben fejeződik be.

A kínai közszolgálati műsorszolgáltató, a CCTV friss jelentése szerint megkezdődött a gát betonozása, amely „kritikus építési mérföldkő Pakisztán nemzeti zászlóshajó projektjének felépítésében, és a gyorsított fejlesztés folyamatának egyik szakasza”.

Erre azt követően került sor, hogy India egyoldalúan felfüggesztette a Pakisztánnal kötött, a több évtizedes Indus-vízszerződést, miután április 22-én támadást hajtottak végre az indiai fennhatóság alatt álló Kasmír Pahalgam régiójában, amelyben 26 ember vesztette életét. Újdelhi Pakisztánt vádolja a támadásban való részvétellel, amit Iszlámábád határozottan tagad.

A két ősellenség közötti katonai eszkaláció május 6-án éjjel alakult ki, amikor Újdelhi rakétákat lőtt Pakisztán és a pakisztáni fennhatóság alatt álló Kasmír területére. Iszlámábád május 10-én válaszolt, és 26 indiai katonai célpontot támadott meg Kelet-Indiában, valamint az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban.

Az Egyesült Államok azonban közvetített egy tűzszünetet a felek között, amely továbbra is érvényben van. A két egymással szemben álló hadsereg megállapodott abban, hogy folytatják a „bizalomépítő intézkedéseket a készültségi szint csökkentése érdekében”.

Bár Újdelhi azt állítja, hogy a kasmíri kérdés kétoldalú kérdés közte és Iszlámábád között, 1947 óta több ENSZ-határozat szólított fel népszavazás megtartására Kasmírban. Ezek közül azonban egyiket sem hajtották végre.

Betekintés a TRT Global-ba. Ossza meg véleményét!
Contact us