A Kasmír körüli vita már 1500 éves múltra tekint vissza, és India, valamint Pakisztán vezetői „valamilyen módon” meg fogják találni a megoldást arr, hogy enyhítsék a feszültséget ebben a kényes régióban- mondta Donald Trump amerikai elnök.

Pénteken Trump először reagált nyilvánosan a dél-ázsiai nukleáris riválisok közötti jelenlegi válságra, napokkal azután, hogy ismeretlen fegyveresek 26 embert lőttek agyon az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. Ez új feszültséget gerjesztett a regionális hatalmakban, és elemzők szerint súlyos válsághoz is vezethet a régióban.

Az Air Force One fedélzetén Trump megemlítette a vitatott határ menti régióban zajló történelmi konfliktust, és elmondta, hogy ismeri Narendra Modi indiai és Shahbaz Sharif pakisztáni miniszterelnököt, de nem erősítette meg, hogy kapcsolatba lép-e velük.

„Közel állok Indiához és Pakisztánhoz. Ők már ezer éve harcolnak Kasmírban. Kasmír már ezer éve, talán még annál is régebb óta konfliktus forrása. A határ menti feszültségek [Kasmírban] már 1500 éve fennállnak” – mondta Trump. „Valamilyen módon meg fogják oldani,” tette hozzá, megjegyezve: „Nagy a feszültség Pakisztán és India között, de ez mindig is így volt.”

„Háborús cselekmény”

A két dél-ázsiai ország közötti kapcsolatok tovább romlottak a halálos támadást követő napokban.

A Kasmíri Ellenállás, egy eddig ismeretlen lázadócsoport nevében a közösségi médiában közzétett nyilatkozatban vállalták a támadás felelősségét, jelentettek az indiai híradók.

A csoport állítását független források nem erősítették meg.

A nyilatkozatban azt állították, hogy az indiai hatóságok több mint 85 000 „külföldit” telepítettek le a vitatott hovatartozású régióban, és azt állították, hogy a keddi célpontok nem "hétköznapi turisták" voltak, hanem olyan emberek, akik „kapcsolatban álltak és együttműködtek az indiai biztonsági ügynökségekkel.”

India anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot szolgáltatott volna, vádolta Pakisztánt a támadás támogatásával, lezárta az Attari-Wagah határt, felfüggesztette az 1960-ban kötött vízmegosztásról szóló Indus Vízegyezményt, visszavonta a pakisztáni állampolgárok vízumát, és kiutasította a pakisztáni katonai tanácsadókat.

Pakisztán tagadta az ellene felhozott vádakat, és figyelmeztetett, hogy állampolgárainak vízhez való hozzáféréstől való megfosztása "háborús cselekménynek" minősül.

Iszlámábád más ellenintézkedéseket is vezetett be, többek között felfüggesztette a kereskedelmet, lezárta a légteret az indiai járatok előtt, és kiutasított indiai diplomatákat.

Az ENSZ önmérsékletre szólított fel, de a feszültség továbbra is magas, és nem várható azonnali enyhülés.

India és Pakisztán fokozza a feszültséget

India pénteken megerősítette, azon dolgozik, hogy "egy csepp" víz se kerüljön Pakisztánba.  

India vízügyi minisztere, C.R. Paatil azt mondta: "Biztosítani fogjuk, hogy az Indus folyó vizének egyetlen cseppje se jusson el Pakisztánba".

Ugyanezen a napon a pakisztáni szenátus elfogadott egy határozatot, amelyben elutasította az India által megfogalmazott vádakat, és szigorú választ ígért minden „provokációra”.  

A szenátus egyhangúlag fogadta el az Ishaq Dar miniszterelnök-helyettes, egyben külügyminiszter által előterjesztett határozatot. Dar határozottan elutasította, hogy India egyoldalúan felfüggeszti a vízmegosztásról szóló Indus Vízegyezményt, és megakadályozza a víz áramlását, hogy jusson el Pakisztánba, eltorlaszolja a víz útját, ez "háborús cselekménynek" minősül.

“Pakisztán nukleáris és rakétahatalom, és ha India rosszindulatú szándékkal próbál cselekedni, hasonló válaszlépésekkel fog szembesülni, mint a múltban” - mondta Dar a pakisztáni közszolgálati televízió által élőben közvetített beszédében.