A G7-ek csúcstalálkozóját tartják meg Kanadában, miközben fokozódnak a feszültségek Trump és Ukrajna, valamint a vámok miatt.
A nyugati államok külügyminiszterei csütörtökön Kanadában találkoztak, miután hét hete fokozódott a feszültség a szövetségeseikkel Donald Trump amerikai elnök Ukrajna-politikájának csődbe jutása és a vámok kivetése miatt.
A G7-csoport - Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország, Japán, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok - és az Európai Unió tisztviselői a Québec tartománybeli La Malbaie turistavárosban gyűltek össze kétnapos megbeszélésre. A korábbi években ezeken a találkozókon általában közös konszenzus született, ezúttal azonban a nézetkülönbségek elmélyültek.
Washington szövetségesei számára a legfontosabb kérdés az lesz, hogy kedden a szaúd-arábiai Dzsiddában tájékoztatást kapjanak Marco Rubio amerikai külügyminiszter ukrán tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseiről. E megbeszéléseket követően Kijev bejelentette, hogy kész támogatni egy 30 napos tűzszüneti megállapodást.
A G7-ek első, Kanada elnöksége alatti találkozója azonban kihívásnak bizonyult egy átfogó, elfogadott záróközlemény elkészítése szempontjából.
Az USA azon döntését, hogy 25 százalékos vámot vet ki az acél- és alumíniumimportra, Kanada és az EU azonnal megtorló intézkedésekkel fogadta, ami tovább fokozta a feszültséget.
Washington ragaszkodott ahhoz, hogy szigorú határokat szabjanak az ukrajnai nyilatkozat nyelvezetének, és ellenezte egy külön nyilatkozat kiadását Oroszország úgynevezett árnyékflottájának – a szankciókat kijátszó homályos hajózási hálózatnak – korlátozásáról, miközben erőteljesebb nyelvezetet követelt Kínával kapcsolatban.
Hétfőn Rubio azt mondta, hogy nem akar olyan nyelvezetet, amely negatívan hatna Washington erőfeszítéseire, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Oroszországot és Ukrajnát. „A G7-ek jó közleménye az lenne, amely elismeri, hogy az Egyesült Államok előreviszi a háború befejezésének folyamatát” - mondta szerdán újságíróknak.
G7-diplomaták szerint a dzsiddai tárgyalások pozitív kimenetele némi könnyebbséget jelenthet a közelgő ukrajnai tárgyalások szempontjából.
Trump visszatérése és az USA Ukrajna-politikája
Trump január 20-i beiktatását követően az Egyesült Államok távolságtartóbb álláspontot tanúsít Ukrajnával szemben. Miközben Washington a háború gyors befejezését kívánta, európai szövetségeseitől nagyobb felelősségvállalást követelt, de nyíltan nem támogatta szerepüket a jövőbeli tárgyalásokon. Másrészt elkezdte újra erősíteni kapcsolatait Moszkvával.
Vámok és az „51. állam” polémia
Még az amerikai biztonsági garanciáktól függő országok, például Japán sem úszták meg, hogy Trump keményvonalas politikájának célkeresztjébe kerüljenek.
„Talán meg kellene várnunk a G8-akat” - kommentálta szarkasztikusan egy európai diplomata Trump javaslatát, miszerint a G8-akat Oroszország bevonásával újjáélesztenék. Oroszország tagságát felfüggesztették, miután 2014-ben annektálta a Krímet.
Trump politikájának egyik legnagyobb kihívása az amerikai szövetségesek számára a Kanadával kialakult feszültség volt. A két ország közötti kapcsolatok történelmi mélyponton vannak Trump fenyegetései miatt, miszerint vámokat vet ki a Kanadából származó összes importra, valamint a retorikája miatt, miszerint Kanadát „az Egyesült Államok 51. államaként” annektálja.
Rubio újságíróknak elmondta: „A G7-ek találkozóján ezekre a kérdésekre fogunk összpontosítani. Ez a találkozó nem arról szól, hogyan vegyük át Kanadát.” - hangsúlyozva, hogy a kapcsolatok mennyire rendkívüliek lettek.
Ezek a nyilatkozatok nem biztos, hogy elégségesek lesznek az ottawai kormány számára. Mélanie Joly kanadai külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy kemény álláspontot fog képviselni a G7-ek találkozóján: „Minden találkozón fel fogom vetni a vámok kérdését. Közös választ fogunk kidolgozni Európával, és nyomást fogunk gyakorolni az Egyesült Államokra”.
Az európai diplomaták a G7-csúcsot lehetőségnek tekintik arra, hogy felmérjék Rubio valós hatását az amerikai külpolitikára.
Ukrajnától a Közel-Keletig Trump különböző, a külügyminisztériumhoz nem kötődő tisztviselőket vont be a tárgyalásokba. Ez idegessé tette a szövetségeseket a Washingtonból érkező következetlen üzenetek miatt.
