A római katolikus bíborosok a mai nap folyamán kezdték el az új pápa megválasztásának folyamatát, amely során addig zárkóznak el a külvilágtól, amíg meg nem választják azt a személyt, akit alkalmasnak tartanak arra, hogy egyesítse a sokszínű, de megosztott világegyházat.
A középkorig visszanyúló hagyomány szerint a bíborosok egy nyilvános szentmise után bevonulnak a Vatikán freskókkal díszített Sixtus-kápolnájába, hogy megkezdjék a titkos konklávét, amelyen Ferenc pápa utódját választják meg. Ferenc pápa múlt hónapban hunyt el.
Évszázadok óta nem választottak pápát a konklávé első napján, így a szavazás valószínűleg több napig is eltarthat, amíg valamelyik bíboros el nem éri a szükséges kétharmados többséget annak érdekében, hogy a 267. pápává váljon.
A mai nap folyamán csak egy szavazást tartanak. Ezt követően a bíborosok naponta akár négyszer is szavazhatnak. A kápolna tetején lévő kéményből felszálló fekete füst a sikertelen szavazást jelzi, míg a fehér füst és a harangok zúgása azt, hogy az 1,4 milliárd tagot számláló egyháznak új vezetője van.
Az elmúlt napokban a bíborosok különböző véleményeket fogalmaztak meg arról, hogy mit várnak az új pápától. Míg egyesek II. Ferenc reformjainak folytatását szorgalmazzák, mások visszatérnének a hagyományosabb irányvonalhoz. Sokan egy kiszámíthatóbb, mérsékeltebb pápaságot szeretnének.
133 bíboros 70 országból vesz részt a konklávén, szemben a 2013-as konklávéval, ahol 48 nemzetet képviselve 115 bíborost vett részt.
Nincsenek hivatalos pápajelöltek, de néhány bíborost „papabile”-ként tartanak számon, vagyis olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek alkalmassá tehetik őket a pápai tisztségre. Miután II. János Pál 1978-ban megtörte az olaszok pápai hegemóniáját, a jelöltek köre jelentősen kibővült, és ma már távoli országok bíborosai is esélyesek lehetnek. Az elmúlt három pápa Lengyelországból (II. János Pál), Németországból (XVI. Benedek) és Argentínából (Ferenc) származott. A 133 szavazásra jogosult bíboros közül 108-at a megboldogult II. Ferenc pápa nevezett ki.
Bár nincs egyértelmű kedvelt, az olasz Pietro Parolin bíborost és a Fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle bíborost tartják az esélyeseknek. Ha azonban gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy egyikük sem tudja megszerezni a szükséges szavazatokat, a voksok más jelöltekre terelődhetnek, például a földrajzi származás, a doktrinális hasonlóság vagy a közös nyelv alapján.
A lehetséges jelöltek között említik a francia Jean-Marc Aveline-t, a magyar Erdő Pétert, az amerikai Robert Prevostot és az olasz Pierbattista Pizzaballát.
„Várjunk és figyeljünk. Ez türelmet igényel” – mondta el az olasz bíboros, Mario Zenari kedden az újságíróknak.
A bíborosok mérlegelni fogják, hogy a gyorsan növekvő déli féltekéről válasszanak-e pápát, ahogyan 2013-ban az argentin származású II. Ferenc pápa esetében tették, visszaadják-e Európának a vezetést, vagy akár megválasztják az első amerikai pápát.
A konklávét II. Ferenc pápa április 21-én bekövetkezett halála után hívták össze. A halálát követően időt kellett hagyni a temetésre, a gyászidőszakra, valamint arra, hogy a bíborosok a világ minden tájáról Rómába érkezzenek, és megismerkedjenek egymással, mielőtt belépnének a konklávéba, amely egy ősi, misztikával átszőtt szertartás.
A bíborosok a külvilágtól elzárva tartózkodnak a Vatikánban, a lakóhelyük és a Sixtus-kápolna között, ahol Michelangelo híres mennyezeti freskója, a Teremtés és a monumentális „Utolsó ítélet” alatt titokban szavaznak.
A Vatikán semmit sem bíz a véletlenre: a konklávé idejére a bíborosoknak le kell adniuk telefonjaikat, a Vatikánban kikapcsolják a mobilhálózatot, és jelzavarókat használnak a Sixtus-kápolna és a bíborosok szálláshelye körül, hogy megakadályozzák a lehallgatást és a külvilággal való kommunikációt.
A konklávé
Amint egy jelölt megszerzi a szükséges szavazatokat és elfogadja a tisztséget, kiválasztja pápai nevét, majd belép a „Könnyek szobájába,” hogy magára öltse pápai ruházatát. Néhány perccel később a Szent Péter-bazilika erkélyéről mutatják be a világnak a latin nyelvű bejelentéssel: „Annuntio vobis gaudium magnum: Habemus Papam!” („Nagy örömhírt hozok nektek: Van pápánk!”). Ezt követi a megválasztott pápa keresztnevének és választott pápai nevének latin nyelvű kihirdetése.
Az eddigi leghosszabb konklávé közel három évig tartott, de feltételezhető, hogy ez a konklávé ennél jóval rövidebb lesz. A bíborosok ezen a héten rövid konklávéra számítanak, bár valószínűleg több szavazási fordulóra is szükség lesz. A konklávé szerdán késő délután kezdődik. A bíborosok várhatóan még aznap megtartják az első szavazási fordulót, bár erre nincs kötelezettségük.
Az elmúlt évszázad nagy részében három és nyolc szavazási forduló között választottak pápát. I. János Pál – aki mindössze 33 napig volt pápa – a harmadik fordulóban nyerte el a pápai tisztséget 1978-ban. Utódja, II. János Pál nyolc fordulót igényelt. Ferenc pápát 2013-ban az ötödik fordulóban választották meg.
