Két idős nővér, Valsala Menon (86) és Ramani Menon (84), a dél-indiai Thrissur városából bebizonyította, hogy a kalandvágy nem ismer korhatárt.
Pár hónappal ezelőtt a nővérek nemzetközi utazásra indultak Európába, hogy valóra váltsák régi álmukat a világ felfedezéséről – kezdve Svájccal. Az ötlet unokájuk, Gautham egyszerű tervéből indult ki, aki Németországba szervezett egy utat, hogy családja meglátogathassa munkahelyét.
Az utazás gondolata inspirálta a nővéreket, hogy merész lépést tegyenek, és együtt induljanak külföldre. Az út során Németországban megünnepelték a Vishut, Kerala hagyományos újévét a családjukkal, majd tovább utaztak a svájci Alpokba, amelyet már régóta szerettek volna meglátogatni.
„A lépteink lassabbak, néha bicegünk és lihegünk a hegyek megmászásakor, de még mindig szeretnénk új helyeket felfedezni, helyi emberekkel találkozni, és minden pillanatot teljes mértékben kiélvezni” – mondta el Valsala, aki az Onmanorama nevű digitális hírplatformnak nyilatkozott.
„Olyan volt, mint a meditáció” – tette hozzá, az egy hónapos európai utazásukat mélyen megújító és spirituálisan felemelő élményként írta le.
A Menon nővérek erőteljes üzenetet küldenek a világnak: a kalandvágy nem ismer korhatárt. A legutóbbi európai útjuk során körülbelül nyolc országba jutottak el. Ramani bakancslistáján Svájc szerepelt, mióta ellátogatott Kasmírba. „Egy álom vált valóra” – mondta.
Miután visszatértek európai kalandjukról, Valsala és Ramani már a következő utazásukat tervezik, bár még nem döntötték el, hová indulnak el legközelebb.
Késői kezdők, örök utazók
Az utazás nem mindig volt része Valsala és Ramani életének. Valójában csak 70 éves koruk után kezdtek el igazán utazni. Valsala, aki korán elvesztette férjét, élete nagy részét a Thrissur-i Számvevőszék irodájában dolgozva töltötte. Nyugdíjas éveiben spirituális és közösségi tevékenységekbe merült Wadakanchery-ben, szülővárosukban. Azonban csak akkor kezdődött el az igazi változás, amikor Ramani – aki szintén özvegy lett férje, Gangadhara Menon ügyvéd halála után – beköltözött hozzá.
A nővérek, akik együtt éltek újraélesztették régi vágyukat az utazás iránt. Első lépéseiket ebben az új fejezetbe spirituális barátaikkal Wadakanchery-ből, szent helyeket látogatva indiai zarándokutak formájában tették meg. „Az országot spirituális barátainkkal fedeztük fel, szent helyeket látogatva” – mondta el Valsala.
Ez a spirituális utazási vágy hamarosan globálissá vált. Nem sokkal később már határokon túlra is elmerészkedtek, olyan országokat látogatva meg, mint Kambodzsa, Szingapúr, Vietnam, Nepál, Thaiföld, Mianmar és Srí Lanka – gyakran családjuk társaságában. Az életkoruk sosem tartotta vissza őket.
Amikor Európát tűzték ki célul, lelkesedésük még magasabbra szárnyalt. Svájcban a felvonózás során lenyűgözte őket az alpesi táj. Párizsban pedig felragyogott az arcuk az Eiffel-torony láttán.
Egészséges szokások, boldog szívek
Valsala és Ramani lelkesedéssel és eleganciával élik az életüket. Ramani lánya, Bindhu szerint, aki gyakran utazik velük, optimista hozzáállásuk és fegyelmezett életmódjuk segítette őket abban, hogy aktívak maradjanak és elkerüljék az időskorral járó betegségeket.
„Szigorúan vegetáriánusok vagyunk” – jegyezte meg Ramani. „Habár sosem voltunk válogatósak. Kenyér, joghurt, gyümölcsök és zöldségek – bármi, ami elérhető volt, ahhoz alkalmazkodtunk.”
A nyelv sem jelentett akadályt. Annak ellenére, hogy nem beszéltek folyékonyan angolul, a nővérek könnyedén kapcsolatot teremtettek a helyiekkel külföldön. „Nem tudom, milyen varázslatot használtak” – nevetett Bindhu. „Az emberek hihetetlenül kedvesek és tisztelettudóak voltak velük. Mindenféle tömegközlekedési eszközt használtunk – metrót, villamost, mindent.”
Az indiai templomvárosoktól Európa sugárútjaiig a Menon nővérek megmutatják a világnak, hogy a kalandvágy nem vonul nyugdíjba 60 évesen – vagy akár 80 évesen.
