Irán és az Egyesült Államok anélkül fejezte be a nukleáris tárgyalásokat Ománban, hogy jelentős előrelépés történt volna az urándúsítás körüli nyilvános patthelyzetben. Mindkét fél azonban megerősítette a jövőbeli tárgyalásokra vonatkozó terveit.

Ez volt a negyedik forduló az egy hónappal ezelőtt indult tárgyalási folyamatban, amely a legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatot jelenti a két fél között azóta, hogy Washington 2018-ban, Donald Trump első elnöki ciklusa során kilépett történelmi jelentőségű nukleáris megállapodásból.

Mindkét fél előrelépésről számolt be az előző három fordulóban. Irán vasárnap „nehéz, de eredményes” találkozónak nevezte az eseményt.

İsmail Bakai iráni külügyi szóvivő az X-en azt írta, hogy a tárgyalások segíthetnek abban, hogy „jobban megértsék egymás álláspontját, és ésszerű és reális módszereket találjanak a különbségek kezelésére”.

Bakai korábban kijelentette, hogy a tárgyalófelek az amerikai szankciók enyhítését fogják szorgalmazni.

„Vitathatatlan”

Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő elmondta, hogy Washington „bátorítónak látja a mai eredményeket, és alig várja a következő találkozót, amely a közeljövőben lesz”, de nem árult el konkrét időpontot.

Bakai szerint a „következő fordulót Omán fogja koordinálni és bejelenteni”, míg az ománi hatóságok azt mondták, hogy „a tárgyalásokra a felek vezetőivel folytatott konzultációk után kerül sor”.

Az amerikai tisztviselő szerint a vasárnapi tárgyalások „közvetlen és közvetett” jellegűek voltak, és több mint három óra hosszáig tartottak, hozzátéve, hogy „előrelépés történt”, és döntés született arról, hogy „folytatják a technikai tényezők kidolgozását”.

Irán a tárgyalások elején megjegyezte: az urándúsításhoz való joga „vitathatatlan”, míg Washington főtárgyalója, Steve Witkoff, ezt „vörös vonalnak” nevezte.

A tárgyalások után Abbas Arakcsi külügyminiszter, mint az iráni delegációja vezetője, megerősítette Irán álláspontját az urándúsításról, mondván, hogy „folytatni kell, és ebben a kérdésben nem lehet kompromisszumot kötni”.

Az iráni közszolgálati televíziónak nyilatkozva Arakcsi elmondta, hogy a legutóbbi találkozó „sokkal komolyabb volt, mint a korábbi fordulók, hozzátéve, hogy nyitottak lehetnek a dúsítás mértékének korlátozására, hogy segítsenek a bizalom építésében.

„Optimista vagyok”

A tárgyalások annál is inkább figyelemre méltóak voltak, mivel egybeestek azzal az időszakkal, amikor a diplomáciai kapcsolatok lendületet kaptak a régióban. Miközben Donald Trump amerikai elnök a jövő héten első jelentős tengerentúli látogatására készül az Öbölben, Arakcsi nemrégiben látogatást tett Szaúd-Arábiában és Katarban.

Badr Albusaidi ománi külügyminiszter eredményesnek nevezte a vasárnapi tárgyalásokat, szerinte eredeti ötleteket is tartalmaztak, amelyek tükrözik a közös szándékot egy tisztességes megállapodás elérésére”.

Yusuf El Bulusi, a Muscat Politikai Tanács agytröszt elnöke úgy véli, hogy az áttörés „még időbe telik, de optimista”.

Irán jelenleg akár 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, amely jóval meghaladja az Egyesült Államokkal és más világhatalmakkal kötött 2015-ös nukleáris megállapodásban meghatározott 3,67 százalékos határértéket, de nem éri el a nukleáris fegyverek előállításához szükséges 90 százalékot.

Witkoff, Trump közel-keleti megbízottja, egy pénteki interjúban kijelentette, hogy Iránnak „fel kell számolnia az urándúsító létesítményeit”. „Ez a mi vörös vonalunk. Nem szabad uránt dúsítani” – mondta a Breitbart News jobboldali amerikai médiának. Witkoff eredetileg azt javasolta, hogy Teheránnak rugalmasságot biztosíthatna a polgári célú alacsony szintű urándúsítás folytatásához.

Arakcsi többször is kiállt Iránnak az urándúsításhoz való joga mellett.