Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma „érzékeny” országnak minősítette szövetségesét, Dél-Koreát, miután a dél-koreai elnök rövid időre hadiállapotot hirdetett ki, és felmerült a lehetőség, hogy Szöul esetleg nukleáris fegyvereket fejleszt.

A korábbi amerikai elnök, Joe Biden kormányzata januárban, röviddel Biden hivatalának elhagyása előtt helyezte Dél-Koreát az Energiaügyi Minisztérium Érzékeny és Egyéb Kijelölt Országok Listájának legalacsonyabb szintjére – közölte a minisztérium egy sajtókérdésre adott írásos válaszában.

A minisztérium nem indokolta meg, miért került fel az ázsiai ország a listára, illetve nem jelezte, hogy az elnök Donald Trump hajlandó lenne-e visszavonni az intézkedést. A szóvivő szerint Szöul a tudományos és technológiai együttműködés terén nem néz szembe új korlátozásokkal.

A meghatározás április 15-én lép hatályba – jelentették be.

Dél-Korea külügyminisztériuma közölte, a kormány komolyan veszi az ügyet, valamint szoros kapcsolatban áll Washingtonnal.

„Aktívan tárgyalni fogunk annak érdekében, hogy ne legyen negatív hatása az energia-, tudományos és technológiai együttműködésre Dél-Korea és az Egyesült Államok között” – áll a minisztérium közleményében.

Egy 2017-es dokumentum szerint, amely a minisztérium weboldalán is megtalálható az Energiaügyi Minisztérium érzékeny országokat tartalmazó listáján Kína, Tajvan, Izrael, Oroszország, Irán és Észak-Korea is szerepel.

A dél-koreai elnök, Yoon Suk-yeol elnök és a korábbi honvédelmi miniszter, Kim Yong-hyun azon tisztviselők közé tartoznak, akik felvetették, hogy Szöul kénytelen lehet nukleáris fegyvereket fejleszteni, tekintettel Phenjan fegyverprogramjára és az Egyesült Államokkal fennálló szövetség miatti aggodalmakra.

Yoon és Kim ellen lázadás vádjával vádat emeltek, miután Yoon decemberben hat órára hadiállapotot hirdetett ki. Yoon-t felelősségre vonták, és elnöki jogköreit felfüggesztették, amíg a bíróság dönt arról, hogy eltávolítják-e hivatalából.

Miután Biden elnökkel 2023-ban egy megállapodást kötött, – így Washington nagyobb betekintést nyújt Szöulnak az amerikai tervekbe, amelyek célja egy nukleáris incidens elrettentése és kezelése a régióban – Yoon visszavonta a nukleáris fegyverprogrammal kapcsolatos retorikáját

Cserébe Szöul megújította ígéretét, miszerint nem fog saját nukleáris fegyver kifejlesztésére törekedni, valamint kijelentette, hogy betartja az általa aláírt Átfogó Atomcsend Szerződést.

Ennek ellenére ez nem volt elegendő ahhoz, hogy eloszlassa az amerikai védelmi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kétségeket, amelyek a dél-koreai nukleáris arzenál iránti igényeket táplálták.

A külügyminiszer, Cho Tae-yul a múlt hónapban kijelentette, a nukleáris fegyverek lehetősége nem „került le az asztalról,” bár túl korai lenne egy ilyen tervről beszélni.

„Tekintettel arra, hogy a nemzetközi helyzetek kiszámíthatatlan irányokba fejlődnek, ez egy elvi válasz, amelynek célja, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljünk” – mondta el Cho egy parlamenti meghallgatáson.

A nonprofit Fegyverzetellenőrzési Szövetség ügyvezető igazgatója, Daryl Kimball szerint az ilyen „provokatív” kijelentések fényében Dél-Korea proliferációs kockázatot jelent, és az Energiaügyi Minisztérium bölcsen döntött, amikor az országot felvette a listájára.

„A Koreai Köztársaság proliferáció-érzékeny országként való listázása kizárhatja annak lehetőségét, hogy Dél-Korea az Egyesült Államoktól engedélyt kérjen az urándúsításra és kiégett fűtőelemek újrafeldolgozására... nukleáris fegyverek előállítása céljából” – mondta el Kimball.

A kijelölés kezelése aggodalmat keltett Szöulban. Cho kedden a parlamentben elmondta, minisztériuma nem kapott hivatalos értesítést a Biden-kormányzattól, és csak egy informális tipp révén értesültek a lehetséges kijelölésről.

Az országok az Energiaügyi Minisztérium listájára nemzetbiztonsági, nukleáris nonproliferációs vagy terrorizmus támogatási okokból kerülhetnek fel, bár a listára kerülés nem feltétlenül jelent ellenséges viszonyt az Egyesült Államokkal.

„Jelenleg nincsenek új korlátozások a Koreai Köztársasággal folytatott kétoldalú tudományos és technológiai együttműködésre” – közölte az Energiaügyi Minisztérium. „Az Energiaügyi Minisztérium várakozással tekint a Koreai Köztársasággal való együttműködés elé a közös érdekeink előmozdítása érdekében.”

Bár a kijelölés nem tiltja a tudományos vagy technikai együttműködést, a listán szereplő országokba történő látogatások és az együttműködés előzetes belső felülvizsgálatot igényelnek – közölte a minisztérium.