Ukrajna eddigi legnagyobb dróntámadását indította az orosz főváros ellen, legalább 91 drónnal célozva Moszkvát. Az orosz hatóságok szerint a támadás során legalább egy ember meghalt, tüzek keletkeztek, repülőtereket zártak le, és több tucat repülőgépet kellett eltéríteni.

Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy összesen 337 ukrán drónt lőttek le Oroszország területén, ebből 91-et a moszkvai régióban és 126-ot a Kurszki területen, ahol az ukrán erők visszavonulóban vannak.

A hajnalban kezdődött nagyszabású dróntámadás éppen akkor zajlott, amikor egy ukrán delegáció Szaúd-Arábiában találkozott egy amerikai csoporttal, hogy kedvező légkört teremtsenek béketárgyalásokra a három éve tartó háborúban. Eközben az orosz erők megpróbálják bekeríteni az ukrán katonákat a nyugati Kurszki régióban.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester reggel azt mondta, hogy a légvédelem továbbra is visszaverte a város elleni támadásokat. Moszkva és környéke Európa egyik legnagyobb metropolisza, ahol legalább 21 millió ember él.

„Az ellenség dróntámadását Moszkva ellen sikerült visszaverni” – írta Szobjanyin a Telegramon.

Moszkva kormányzója, Andrej Vorobjov elmondta, hogy legalább egy ember meghalt és hárman megsérültek. Egy képet is közzétett egy megrongálódott lakásról, amelynek ablakai betörtek. Vorobjov szerint néhány lakót evakuálni kellett egy többszintes épületből a Moszkvától délkeletre, mintegy 50 kilométerre fekvő Ramenszkoje kerületben.

Moszkvában nem volt pánik jele, a közlekedők a szokásos módon indultak munkába a város központjában. Oroszország légügyi hatósága közölte, hogy a támadások után a biztonság érdekében felfüggesztették a repülőjáratokat Moszkva mind a négy repülőterén. Két másik repülőtér, a Jaroszlavli és Nyizsnyij Novgorod régiókban, szintén zárva volt.

Bár Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy békét szeretne elérni Ukrajnában, a háború a harctéren egyre intenzívebbé válik, az oroszok nagy tavaszi offenzívájával Kurszkban és az ukrán dróntámadások sorozatával Oroszországban.

Oroszország egy fejlett összetett légvédelmi hálózatot fejlesztett ki, hogy lelőjék a drónokat, mielőtt elérnék a Kremlt a főváros szívében.

Kijev, amely maga is ismételt orosz dróntámadások célpontja, megpróbál visszavágni keleti szomszédjának, olajfinomítók, repülőterek és orosz stratégiai korai figyelmeztető radarállomások elleni dróntámadásokkal.

A második világháború óta Európa legnagyobb háborúja az első világháború stílusú állóháborús lövészárok- és tüzérségi harcokat ötvözi a drónok jelentős innovációjával.

Moszkva és Kijev egyaránt igyekszik új drónokat vásárolni és fejleszteni, innovatív módon bevetni őket, és új módszereket találni a megsemmisítésükre – a gazdák puskáitól a fejlett elektronikus zavarórendszerekig.

Mindkét fél olcsó kereskedelmi drónokat alakított át halálos fegyverekké, miközben növelték azok gyártását. A katonák mindkét oldalon beszámoltak a drónoktól való félelemről, és mindkét fél felhasználta a halálos dróntámadásokról készült hátborzongató videókat propagandacélokra, amelyeken katonák láthatók, amint vécékben robbannak szét vagy égő járművekből menekülnek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki igyekezett megóvni Moszkvát a háború nehézségeitől, az ukrán dróntámadásokat, amelyek polgári infrastruktúrát, például atomerőműveket céloznak, „terrorizmusnak” nevezte, és válaszlépéseket ígért.

Moszkva, amely messze Oroszország leggazdagabb városa, a hidegháború óta a legnagyobb védelmi kiadások ellenére tovább folytatta a fejlődését a háború alatt.