Egy ötméter magas fémkerítés szeli ketté Sinjil keleti szélét, egy palesztin várost az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában. Nehéz acélkapuk és útakadályok zárják le az összes be- és kijáratot, kivéve egyetlen útvonalat, amelyet izraeli katonák őriznek az őrposztokon.

„Sinjil jelenleg egy hatalmas börtön” – mondta el Mousa Shabaneh, egy 52 éves, hétgyermekes apa, miközben lemondóan figyelte, ahogy a munkások kerítést építenek a város szélén található faiskola közepén, ahol fákat nevelt eladásra, amely az egyetlen megélhetési forrása volt.

„Természetesen most már tilos bemennünk a faiskolába. Az összes fám elégett és elveszett” – mondta. „Végül elvágták a megélhetésünket.”

Az izraeli erők által emelt falak és ellenőrzőpontok régóta a mindennapi élet részét képezik a megszállt Ciszjordániában élő közel hárommillió palesztin számára.

Többek szerint azonban az ilyen jellegű akadályok drámai növekedése Izrael gázai háborújának kezdete óta állandó ostromállapotba sodorta a városokat és falvakat.

A Sinjil körüli kerítés különösen éles példája azoknak az akadályoknak, amelyek a terület egészén megjelentek, és a mindennapi élet nyomasztó jellemzőjévé váltak. Az izraeli erők szerint a kerítést a közeli Ramallah-Nablusz autópálya védelme érdekében emelték.

Útlezárások

Az ott élőknek jelenleg szűk, kanyargós utcákon kell gyalogolniuk vagy autózniuk az egyetlen engedélyezett bejáratig.

Néhányan gyalog kelnek át az útlezárásokon annak érdekében, hogy a másik oldalon lévő autókhoz jussanak.

Azokat, akik korábban a környező földeken dolgoztak a megélhetésükért, gyakorlatilag megfosztották tőlük – mondta el Bahaa Foqaa, a város polgármester-helyettese. Elmondása szerint a kerítés 8 000 lakost zárt be egy alig 10 hektárnyi területre, ezzel elvágva őket a környező 2 000 hektárnyi magántulajdonban lévő földtől.

„Ez az a politika, amelyet a megszálló hadsereg alkalmaz, hogy megfélemlítse az embereket, és megtörje a palesztin nép akaratát.”

Az 1967-ben megszállt területeken a napjainkban közel 700 000 izraeli él.

A legtöbb ország ezeket az izraeli közösségeket a Genfi Egyezmények megsértésének tekinti, amelyek tiltják a civilek letelepítését megszállt területeken.

Évtizedeken keresztül, amikor Izrael csak szóban támogatta a független palesztin állam létrejöttét, a szélsőjobboldali izraeli kormány most olyan jelentős telepes kolonialistákat is magában foglal, akik nyíltan kijelentik, hogy céljuk az egész megszállt Ciszjordánia annektálása.

Élet az utakon

Izrael 2023 októbere után növelte katonai jelenlétét a megszállt Ciszjordániában.

Egy éjszaka alatt földhalmokat és nehéz sziklákat helyeztek el az utakon.

Ezután nehézfémből készült kapukat, általában sárgára vagy narancssárgára festve, telepítettek le, amelyeket a palesztin közösségek bejáratainál a katonák lezártak, gyakran olyan utakhoz vezetve, amelyeket telepesek is használnak.

A hadsereg új állandó ellenőrzőpontokat hozott létre.

Az úgynevezett „repülő ellenőrzőpontok,” amelyeket hirtelen és figyelmeztetés nélkül állítanak fel, gyakoribbá váltak.

Az 52 éves személyi edző, Sana Alwan, aki Sinjilben él, elmondta, ami korábban egy rövid autóút volt Ramallahig, most akár három órát is igénybe vehet oda-vissza, anélkül, hogy a nap elején tudná, mennyi időt fog vesztegetni az ellenőrzőpontokon.

„Az életünk fele az utakon telik” – mondta.

Gazdasági bénultság

Az év elején tízezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat az izraeli hadsereg északi Jeninben végrehajtott akciói miatt.

Egy 34 éves férfi, Mohammad Jammous, Jerikóban nőtt fel és Ramallahban él. Korábban szinte minden héten találkozott a családjával. Most, hogy az egyórás autóút rendszerint több órára nyúlik, általában csak havonta egyszer tudja meglátogatni őket.

A Palesztin Hatóság tisztviselői, amely korlátozott önrendelkezést gyakorol a megszállt Ciszjordániában, gyanítják, hogy a gazdaságra és a mindennapi életre gyakorolt bénító hatás szándékos.

„Mindent megtesznek, hogy rendkívül nehézzé tegyék népünk életét” – mondta Mohammad Mustafa palesztin miniszterelnök az újságíróknak a múlt hónapban.