Grönlandon a mai napon választást tartanak, miközben az északi-sarkvidéki sziget a nemzetközi figyelem középpontjába került, és Donald Trump érdeklődésének célkeresztjébe.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump januári hivatalba lépését követően ismét érdeklődést mutatott Dánia erőforrásokban gazdag és stratégiailag fontos területe iránt, amely 2009 óta önálló kormányzással rendelkezik.
A választás fő kérdései a sziget gazdasága – amely nagymértékben a halászatra és a koppenhágai éves támogatásokra támaszkodik –, valamint kapcsolatai Dániával és az Egyesült Államokkal.
A függetlenségpárti hangok egyre erősebbek Grönland politikájában, bár néhány politikus hajlandóságot mutatott az együttműködésre Washingtonnal.
Általános választások
A Föld legnagyobb szigetén a választók a 31 tagú parlament, az Inatsisartut képviselőinek megválasztására adják le szavazataikat.
A többséghez 16 hely szükséges a kamarában, ahol a tagokat négyéves időszakra, arányos képviseleti rendszerben választják meg. A mandátumokért hat nagyobb párt indul a versenyben.
Grönlandot jelenleg Mute Bourup Egede baloldali Inuit Ataqatigiit pártjának és Erik Jensen szociáldemokrata Siumut pártjának koalíciós kormánya irányítja, amelyek 12, illetve 10 helyet birtokolnak.
Az ellenzéket Pele Broberg Naleraq pártja négy hellyel, Jens Frederik Nielsen Demokraták pártja három hellyel, valamint Aqqalu Jerimiassen Atassut pártja két hellyel képviseli.
Ezek mellett az öt párt mellett a Qulleq párt, amelyet 2023-ban alapítottak a Siumut és a Naleraq pártok egykori tagjai, egy hónappal a választások előtt szerezte meg a szavazólapra kerülés jogát.
A párt fő célja Grönland gyors függetlenítése Dániától, valamint az olajkitermelés megkezdése a szigeten.
Egy januári felmérés szerint, amelyet a Verian kutatóintézet végzett, a miniszterelnök, Egede Inuit Ataqatigiit pártja körülbelül 31 százalékot szerezhet, míg a Siumut körülbelül 9 százalékot.
TRT Global - Az Egyesült Államok elnöke ismét kifejezte szándékát, hogy „így vagy úgy” amerikai ellenőrzés alá vonja az északi-sarki szigetet.
Miért akarja Trump Grönland?
Trump először 2019-ben, első hivatali ciklusa alatt fejezte ki azon érdeklődését, miszerint megvásárolná Grönlandot Dániától. Az elmúlt hetekben megújult felhívásaiban azt mondta, az Északi-sarkvidéki terület megszerzése az Egyesült Államok számára „abszolút szükségszerű.”
Mivel Grönland az Északi-sarkkörön, valamint az Egyesült Államok és az Európa közötti észak-atlanti tengeri útvonalak mentén helyezkedik el stratégiai értéke a biztonság és a kereskedelem szempontjából kiemelkedő.
A sziget emellett kiaknázatlan olaj- és gázkészletekkel, valamint olyan ritkaföldfémekkel rendelkezik mint például az ittrium, uránium, szkandium, neodímium és a diszprózium, amelyek számos technológiai termék előállításához szükségesek.
A sziget fővárosa, Nuuk közelebb van Washington DC-hez, mint Koppenhágához, továbbá az Egyesült Államok egyik katonai bázisának – a Pituffik Űrbázisnak, korábbi nevén Thule Légibázisnak – is otthont ad az északnyugati partján, az Egyesült Államok és Dánia közötti védelmi megállapodás keretében.
"Nem eladó"
Sem Dánia, sem Grönland nem mutat hajlandóságot arra, hogy jóváhagyja az Egyesült Államok tulajdonjogát a sziget felett, amit többször is kifejeztek Trump közeledéseire válaszul.
Néhány órával azután, hogy Trump a múlt heti kongresszusi beszédében kijelentette, „így vagy úgy” megszerzi a szigetet, Grönland miniszterelnöke, Mute Bourup Egede határozottan kijelentette: „Grönland a miénk.”
TRT Global - Grönland miniszterelnöke kijelentette, a sziget nem akar az Egyesült Államok része lenni, hozzátette: "nem vagyunk eladók, és nem lehet minket egyszerűen elvenni."
Lehetséges út a függetlenség felé
Grönland 1979-ben nyert el önkormányzati jogokat saját parlamenttel, ennek ellenére továbbra is Dánia része maradt.
A közvélemény-kutatások szerint a grönlandiak többsége támogatja a függetlenséget, de megosztottak az időzítést és az életszínvonalra gyakorolt lehetséges hatásokat illetően.
A szakértők megjegyezték, a grönlandiak, akik univerzális egészségügyi ellátásban és ingyenes oktatásban részesülnek, valószínűleg biztosítani szeretnék, hogy a függetlenségi népszavazás előmozdítása ne rontsa gazdasági helyzetüket.
A válaszadók körülbelül 28 százaléka a függetlenség ellen szavazna, míg 45 százalékuk közölte, ha az az életszínvonal csökkenéséhez vezetne, akkor nem támogatná. Ez rávilágít a Grönland teljes szuverenitásához vezető út bizonytalanságaira.
Grönland függetlenségpárti miniszterelnöke, Mute Bourup Egede az év elején kijelentette: „Már megkezdődött a keret kialakítása Grönland független államként való működéséhez.”
A függetlenségi népszavazás várhatóan áprilisban kerül megrendezésre, a közelgő parlamenti választások után.
Mi Grönland jelenlegi státusza?
Annak ellenére, hogy a Föld legnagyobb szigete, amelynek területének 80 százalékát állandó jégtakaró borítja, Grönland nagy része lakhatatlan.
Kis lélekszámú, körülbelül 56 000 fős lakossággal rendelkezik, akik többsége őslakos inuit. A szigeten a hivatalos nyelv a grönlandi inuit.
Korábban dán gyarmatként Grönland 1979-ben önkormányzati jogokat kapott, bár továbbra is Dánia része maradt, amely megőrzi az irányítást a kül- és honvédelmi politikája felett. Helyi kormánya mellett Grönland két képviselőt delegál a dán parlamentbe, a Folketingbe.
2009-ben Grönland népszavazással jóváhagyta az Önkormányzati Törvényt, amely lehetővé tette számára, hogy további kormányzati területeket vegyen át. Azonban a kül- és a honvédelmi, valamint a biztonságpolitika továbbra is dán ellenőrzés alatt marad.
Az Önkormányzati Törvény elfogadása megnyitotta az utat a Dániától való teljes függetlenség előtt, bár az ilyen átmenet időzítése továbbra is bizonytalan.
