A Pekingi Egyetem kutatócsapata az őssejteket inzulintermelő sejtekké alakítja át a hasnyálmirigyben, reményt adva a betegségben szenvedő millióknak.
Kínai tudósok állítólag megtalálták a módját az 1-es típusú cukorbetegség visszafordításának- egy olyan betegség, amelyet eddig csak kezelni lehetett, de gyógyítani soha.
Az orvosi áttörés valószínűleg világszerte emberek millióinak segít leküzdeni egy súlyos betegséget, amely általában gyermekkorban jelentkezik.
A betegség hatására az emberi szervezet immunrendszere tévedésből megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, egy olyan hasi mirigyet, amely emésztőenzimeket szabadít fel.
Ha nem kezelik rendszeres inzulininjekciókkal, az 1-es típusú cukorbetegség súlyosabb problémákhoz vezethet, mint például idegkárosodás, vakság, szív- és veseelégtelenség.
“Egy 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő nő kevesebb mint három hónappal azután, hogy őssejt alapú kezelést kapott, kezdett ismét inzulint termelni. Egy évvel a kezelés után nem volt szüksége injekcióra,” - közölték a Pekingi Egyetem kutatócsoportjának tagjai nemrégiben egy orvosi folyóiratban.
Mi az 1-es típusú cukorbetegség?
A betegség következtében a vérben a glükóz- vagy cukorszint túl magasra emelkedik. Ennek oka, hogy a szervezet nem képes az inzulin nevű hormont termelni, amely szabályozza a vércukorszintet.
Az ebben a betegségben szenvedőknek minden nap inzulint kell szedniük, hogy vércukorszintjüket ellenőrzés alatt tartsák.
Egy fontos pont: Az 1-es típusú cukorbetegség eltér a 2-es típusú cukorbetegségtől, amely az életkorhoz és a túlsúlyhoz kapcsolódik. A 2-es típusú cukorbetegség sokkal gyakoribb, és akkor érinti a felnőtteket, amikor a szervezet vagy rezisztenssé válik az inzulinnal szemben, vagy nem termel elegendő inzulint.
Mi a gyógymód?
A rövid (és nem technikai jellegű) válasz erre a kérdésre: az őssejt módosítás.
A Pekingi Egyetem tudósai által végzett vizsgálat során egészséges sejteket - a testszöveteket alkotó legkisebb egységet - gyűjtöttek egy pácienstől. Ezután ezeket a sejteket a laboratóriumban „módosították” nem specializált, véletlenszerű sejtekből olyan specializált sejtekké, amelyek képesek inzulint termelni.
Ezt követően a tudósok a módosított, specializált sejteket ugyanabba a betegbe ültették be, aki 1-es típusú cukorbetegségben szenvedett.
"Figyelemre méltó, hogy a sejtek önmagukban kezdtek inzulint termelni, lehetővé téve a betegek számára, hogy két és fél hónap után szabályozzák vércukorszintjüket anélkül, hogy napi inzulininjekciókra lenne szükségük" - mondta Stephane Berneau, a Közép-Lancashire-i Egyetem Gyógyszerészeti és Orvosbiológiai Tudományok Karának oktatója.
Az 1-es típusú cukorbetegség sejtmódosítással történő visszafordítását magában foglaló folyamatot tágabb értelemben őssejtterápiának nevezhetjük.
Mik azok az őssejtek?
Az emberi szervezet több mint 37 trillió sejtből áll. De mindezek a sejtek egyetlen sejtből, a megtermékenyített petesejtből származnak. Ahogy az emberi szervezet fejlődik és növekszik, specializált sejteket vagy őssejteket hoz létre.
Míg a specializált sejteknek különleges szerepet kellene betölteniük a szervezetben, az őssejtek nem képesek semmilyen konkrét funkciót ellátni.
Ugyanezek az őssejtek azonban „átprogramozhatók”, hogy specializált sejtekké váljanak, és az emberi szervezet alapvető javító rendszereként szolgáljanak.
Más szóval, az őssejtek hosszú idő alatt képesek osztódni és megújulni - ez a tulajdonság hasznossá teszi őket orvosi kutatási célokra.
A tudósok évtizedek óta tanulmányozzák az őssejtek speciális sejtekké történő átalakításának módjait olyan betegségek gyógyítására, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a gerincvelő sérülése, a szívbetegség, a cukorbetegség és az ízületi gyulladás.
“Az őssejtek legfontosabb tulajdonsága, hogy bármilyen szöveti sejtté képesek átalakulni, és képesek pótolni a szervezetben a sérült vagy hiányzó sejteket” - mondta Berneau, hozzátéve, hogy "rendkívül nehéz" rávenni az őssejteket, hogy úgy viselkedjenek, mint a hasnyálmirigyben lévő különleges inzulintermelő sejtek.
Ígéretes eredmények
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a női beteg, akibe inzulintermelő sejteket ültettek át, az átültetést követően 75 napon belül már függetlenné vált az inzulinkezeléstől.
“Egy év elteltével a klinikai adatok minden vizsgálati végpontot teljesítettek, transzplantációval összefüggő rendellenességek jelzése nélkül. Az ezen a betegen elért ígéretes eredmények azt sugallják, hogy további klinikai vizsgálatok... indokoltak” – tette hozzá.
Berneau szerint a vizsgálat eredményei „hihetetlenül ígéretesek”, és a terápia „a közeljövőben széles körben elérhetővé válhat”, ha a nagy vizsgálatok sikeresnek bizonyulnak.
“Az őssejtterápia megmutatja nekünk, hogy lehetséges valóban gyógyítani azokat a betegségeket, amelyeket régóta csak kezelhetőnek és gyógyíthatatlannak tartottak.”