A Hetek csoportjának vezetői, köztük Donald Trump amerikai elnök, hétfőn a kanadai Sziklás-hegységben terveznek találkozót, hogy megvitassák, találnak-e közös álláspontot az Irán és Izrael közötti háború eszkalálódásával kapcsolatban.

A Kananaskis hegyi városka háromnapos csúcstalálkozója Trump visszatérését jelenti a nemzetközi diplomáciai naptárba. Szövetségesei meglepetésére Trump szembeszállt a normákkal, és széles körű vámokat vetett ki barátra és ellenségre egyaránt.

Mark Carney kanadai miniszterelnök olyan napirendet készített elő, amelynek célja a gazdag ipari demokráciák klubján belüli nézeteltérések minimalizálása volt. Ezek közé az országok közé tartozik az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország, Németország, Olaszország, Japán és az USA.

Két nappal a csúcstalálkozó előtt azonban Izrael azzal sokkolta a világot, hogy meglepetésszerűen nagyszabású katonai csapást mért Iránra. Kanada most más országokkal tárgyalásokat folytat egy Izraelhez és Iránhoz intézett közös felhívásról.

A felhívás a feszültségek enyhítésére szólíthatna fel, vagy kijelenthetné, hogy Izraelnek „joga van az önvédelemhez” Irán vitatott nukleáris munkájával szemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a csúcstalálkozó előtt beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és úgy találta, hogy Irán hibáztatható.

„Természetesen úgy gondolom, hogy hosszú távon a tárgyalásos megoldás a legjobb megoldás” - mondta, de elállt attól, hogy azonnali tűzszünetre szólítson fel.

Trump dicsérte Izrael amerikai fegyverekkel végrehajtott támadásait, de megjegyezte, hogy Netanjahu figyelmen kívül hagyta az amerikai döntést, hogy nem halasztotta el a csapásokat, annak ellenére, hogy tárgyalásos rendezésre törekedett.

Japán, annak ellenére, hogy történelmileg baráti kapcsolatokat ápol Iránnal, szakított az Egyesült Államokkal és európai szövetségeseivel, és „mélységesen sajnálatosnak” minősítette Izrael támadásait.

 Az európai hatalmak tartózkodtak attól, hogy bírálják Izraelt az Irán elleni támadások miatt, annak ellenére, hogy külön-külön aggódtak a gázai humanitárius helyzet miatt. Emmanuel Macron francia elnök önmérsékletre szólított fel, sürgette Iránt, hogy folytassa a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és azzal vádolta Teheránt, hogy fokozza a feszültséget nukleáris programja miatt.

Trump kanadai látogatására annak ellenére kerül sor, hogy az Egyesült Államok északi szomszédját szarkasztikusan „51. államként” emlegette. Mark Carney-nak, a szakértelemről jobban ismert korábbi jegybankárnak, aki márciusban Justin Trudeau-t váltotta, sikerült enyhítenie a Trump és Kanada közötti feszültséget.

Amikor Trump 2018-ban részt vett a G7-ek kanadai csúcstalálkozóján, idő előtt távozott a csúcstalálkozóról, de a mély feszültségek továbbra is fennállnak. Trump célja a szabadkereskedelemre épülő globális gazdasági rend radikális megváltoztatása, és azt ígérte, hogy messzemenő vámokat vet ki barátokra és ellenségekre egyaránt.

A Trumppal folytatott szombati telefonbeszélgetésében von der Leyen reményét fejezte ki, hogy az európaiak megoldást találnak, és bírálta az amerikai megközelítést. "Tartsuk meg a köztünk folyó kereskedelmet tisztességesnek, kiszámíthatónak és nyitottnak. Mindannyiunknak el kell kerülnünk a protekcionizmust" - mondta.

Von der Leyen arra is felszólította a Hetek Csoportját, hogy kapcsolják össze az iráni és az ukrajnai válságot. "Ugyanolyan típusú, iráni tervezésű és építésű drónok és ballisztikus rakéták válogatás nélkül csapást mérnek ukrajnai és izraeli városokra. Ezeket a fenyegetéseket együtt kell kezelni" - mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is a meghívott vendégek között van, és reméli, hogy beszélhet Trumppal, aki nyilvánosan lekicsinyelte őt, amikor februárban a Fehér Házban találkoztak. Trump azt remélte, hogy gyors megállapodásra kényszerítheti Ukrajnát Oroszországgal, de csalódott volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenállt az Egyesült Államok vezette felhívásoknak, hogy legalább ideiglenes tűzszünetet kössön.

Trump szombaton telefonon beszélt Putyinnal az izraeli-iráni konfliktusról és Ukrajnáról is. Macron azonban kétségét fejezte ki, hogy Putyin közvetítőként tudna szolgálni a Közel-Keleten.

A francia elnök Kananaskisba utazott egy grönlandi megálló után, ahol elítélte Trump fenyegetéseit a Dániához tartozó autonóm régió, Grönland elfoglalásával kapcsolatban. „Ez nem olyasmi, amit a szövetségesek tennének” - mondta.

Trump azután érkezett a csúcstalálkozóra, hogy részt vett egy katonai parádén Washingtonban, amely egybeesett a születésnapjával, és országszerte tiltakoztak a szerinte egyre tekintélyelvűbb lépések ellen.