Marco Rubio amerikai külügyminiszter a dél-ázsiai feszültség enyhítésére szólította fel a feleket, miután a múlt héten több tucat ember halálát okozta a vitatott hovatartozású Kasmírban elkövetett támadás. Az incidens újabb határválság szélére sodorta Indiát és Pakisztánt.

Rubio szerdán külön-külön megbeszélést folytatott Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszterrel és Sahbaz Sarif pakisztáni miniszterelnökkel, miközben támogatásáról biztosította Indiát a szélsőségek elleni harcra vonatkozóan, és arra kérte Pakisztánt, hogy működjön együtt a több mint két tucat ember halálát okozó támadás kivizsgálásában – derül ki az amerikai külügyminisztérium által a megbeszélések után kiadott külön nyilatkozatokból.

A vezető indiai diplomaátval, Jaishankarral telefon folytatott megbeszélés során Rubio szolidaritásáról biztosította, de óvatosságra is intett, mivel India bizonyíték nélkül vádolta meg Pakisztánt a Pahalgam térségében elkövetett támadás támogatásával.

Iszlámábád tagadja, hogy köze lenne a támadásokhoz, és nemzetközi vizsgálatot sürget.

„A külügyminiszter kifejezte szomorúságát a Pahalgamban történt szörnyű terrortámadás áldozatai miatt, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét India támogatása iránt a terrorizmus elleni küzdelemben” – mondta Bruce.

„Arra is felszólította Indiát, hogy működjön együtt Pakisztánnal a béke, valamint a biztonság fenntartása érdekében Dél-Ázsiában.”

Telefonbeszélgetés a pakisztáni miniszterelnökkel

“Rubio a Sahbaz Sarif pakisztáni miniszterelnökkel telefonon folytatott megbeszélésen hangsúlyozta, hogy el kell ítélni az április 22-ei támadást, amelyet Pahalgamban, az egyik népszerű úti cél az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban, követtek el.” – közölte Tammy Bruce, amerikai külügyi szóvivő.

Rubio „arra kérte a pakisztáni tisztviselőket, hogy működjenek együtt ennek a kegyetlen támadásnak a kivizsgálásában” – tette hozzá egy nyilatkozatban.

Sarif arra kérte az Egyesült Államokat, hogy gyakoroljon nyomást Indiára, hogy mérsékelje retorikáját és cselekedjen felelősségteljesen.

Sarif azzal vádolta Indiát, hogy „eszkalációs és az indiai provokációk csak arra szolgálnak, hogy elterelnék Pakisztán figyelmét a terrorizmus, különösen a militáns csoportok elleni küzdelemről.”

A Kasmír-ügy

A támadást követően mindkét fél ellenszankciót vezetett be egymással szemben.

India felfüggesztette a Pakisztánnal kötött vízmegosztásról szóló Indus Vízegyezményt, és lezárta az egyetlen működő szárazföldi határátkelőt. Vasárnaptól visszavonta a pakisztániaknak kiadott vízumokat.

Válaszul Pakisztán visszavonta az indiaiaknak kiadott vízumokat, lezárta légterét az indiai légitársaságok előtt, leállította a szomszédjával folytatott kereskedelmet, és felfüggesztette az Indiával 1972-ben kötött Simlai Megállapodást. A megállapodás célja a béke előmozdítása és a viták kétoldalú rendezése volt, különös tekintettel a Kasmír-ügyre.

India és Pakisztán három háborút vívott az egykori fejedelmi államért, mióta 1947-ben függetlenné váltak a brit uralom alól. A határ nemzedékek óta elválasztja a családokat.

Az indiai fennhatóság alatt álló területen 1989 óta lázadások zajlanak, vagy függetlenséget vagy Pakisztánnal való egyesülést követelnak a lázadók.

Újdelhi közel 500 000 katonát állomásoztat a muzulmán többségű, az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban, és a kasmíri fegyveres felkelést "Pakisztán által támogatott terrorizmusnak" nevezte, de Pakisztán tagadja ezt a vádat.

Az elmúlt hetekben a Modi-kormány fokozta a muszlim szervezetekkel, irodalommal és iskolákkal szembeni kemény fellépést, ami nyugtalanságot okozott a térségben.

Ezzel egyidejűleg India 82 000 letelepedési engedélyt adott ki a vitatott hovatartozású területen, ami szándékos demográfiai változásokkal kapcsolatos aggodalmakat váltott ki.

A pahalgami támadást követően több mint 1 500 embert tartóztattak le az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban.

Közben jelentések érkeztek arról, hogy hindu jobboldali csoportok támadtak kasmíri muszlimokat, főleg diákokat több indiai városban.