Izrael elmondása szerint Gázában több tucat Hamász célpont ellen hajtott végre légicsapásokat. A tűzszüneti megállapodás januári életbe lépése óta ez volt a legsúlyosabb izraeli támadás.

A palesztin tisztviselők legalább 322 halálos áldozatról számoltak be.

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu kijelentette, a támadásokat a tűzszünet meghosszabbításáról szóló tárgyalások eredménytelensége miatt rendelte el. A tisztviselők szerint a hadművelet határozatlan ideig tart, és várhatóan ki fogják terjeszteni. A Fehér Ház közölte, Izrael konzultált velük, ők pedig támogatták a döntését.

„Izrael mostantól növekvő katonai erővel fog fellépni a Hamász ellen” – állt Netanjahu hivatalának közleményében.

A támadás megtörte a viszonylagos nyugalmat a muszlim szent hónap, a ramadán idején, és újraélesztette a 17 hónapig tartó háború teljes körű folytatásának lehetőségét, amely eddig tízezrek életét követelte és hatalmas pusztítást okozott Gázában. Emellett kérdéseket vetett fel a Hamász által fogva tartott, még életben lévőnek vélt izraeli túszok sorsával kapcsolatban.

A Hamász Netanjahut a tűzszüneti megállapodás felrúgásával és a túszok „ismeretlen sorsának” leleplezésével vádolta meg. Egy közleményben felszólították a közvetítőket, hogy Izraelt tartsák „teljes mértékben felelősnek a megállapodás megsértéséért és felborításáért.”

A támadások akkor történt, amikor Netanjahu egyre nagyobb hazai nyomás alá került, valamint tömegtüntetéseket terveztek a túszválság kezelésével és az izraeli belbiztonsági ügynökség vezetőjének elbocsátásával kapcsolatos döntése miatt.

Sebesültek érkeztek a gázai kórházakba

A Gázai övezet egyik déli városában, Khan Younisban az AP tudósítói robbanásokat és füstoszlopokat láttak. A sebesülteket a mentősök Nasser Kórházba szállították, ahol a betegek, – néhányuk kiabálva – a földön feküdtek. Egy kisfiú fején kötés volt, miközben egy egészségügyi dolgozó további sérüléseket keresett rajta, egy kislány sírt, miközben a véres karját bekötözték.

Egy rafahi otthonra mért csapás 17 családtagot ölt meg, köztük legalább 12 nőt és gyermeket – közölte az Európai Kórház, ahová a holttesteket szállították. A halottak között öt gyermek, a szüleik, valamint egy másik apa és három gyermeke volt – derült ki a kórházi nyilvántartásokból.

Több palesztin a háború újraindulása számított, amikor a tűzszünet második szakaszáról szóló tárgyalások nem kezdődtek meg a tervezett február eleji időpontban. Izrael ehelyett egy alternatív javaslatot fogadott el, és a Gázában élő 2 millió palesztin számára leállította az élelmiszer-, üzemanyag- és egyéb segélyszállítmányokat, ezzel próbálva nyomást gyakorolni a Hamászra.

„Senki sem akar harcolni” – mondta el Nidal Alzaanin egy gázai lakos telefonon az AP-nek. „Még mindig mindenki szenved az elmúlt hónapok miatt” – tette hozzá.

Robbanások hallatszottak Gáza-szerte. Az Al-Aksza Mártírok Kórházban működő Egészségügyi Minisztérium szóvivője, Khalil Degran közölte, legalább 200 ember vesztette életét. A terület polgárvédelmi ügynöksége szerint csapataik nehezen tudják végrehajtani a mentési munkálatokat, mivel egyszerre több területet is támadás alatt áll.

Az Egyesült Államok Izraelt támogatja és a Hamászt hibáztatja

A Fehér Ház a Hamászt okolta a harcok újbóli kirobbanásáért. A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Brian Hughes kijelentette, a Hamász „kiadhatta volna a túszokat a tűzszünet meghosszabbítása érdekében, de ehelyett a háborút választotta.”

Az amerikai különmegbízott Steve Witkoff, aki együtt vezette a közvetítési erőfeszítéseket Egyiptommal és Katarral, korábban figyelmeztetett, hogy a Hamásznak azonnal szabadon kell engednie az életben lévő túszokat, „különben súlyos árat fizet fog fizetni.”

Egy neve eltitkolását kérő izraeli tisztviselő elmondta a folyamatban lévő hadműveletről, hogy Izrael a Hamász katonai, vezetői és infrastrukturális célpontjait támadja, valamint a légicsapásokon túl a hadművelet kiterjesztését tervezik.

A tisztviselő a Hamászt új támadásokat kiépítésével, illetve új támadások tervezésével vádolta meg. A Hamász harcosai és biztonsági erői az elmúlt hetekben gyorsan visszatértek, miután a tűzszünet életbe lépett.

Izrael honvédelmi minisztere, Israel Katz korábban kijelentette, „a pokol kapui fognak megnyílnak Gázában,” ha a túszokat nem engedik szabadon.

„Nem hagyjuk abba a harcot, amíg minden túszunk haza nem tér, illetve el nem érjük a háborús céljainkat” – mondta.

A tűzszünet második szakaszáról szóló tárgyalások elakadtak

A támadások két hónappal a tűzszünet megkötését követően folytatódtak. A tűzszünet első szakaszában hat hét alatt a Hamász 25 izraeli túszt és további nyolc holttestet engedett szabadon és adott át közel 2000 palesztin fogolyért cserébe.

A tűzszünet két hete véget ért, de a felek nem tudtak megegyezni a második szakasz folytatásáról, amelynek célja a hátralévő 59 túsz – akik közül 35-ről úgy vélik, hogy halottak – szabadon bocsátása, valamint a háború teljes befejezése lett volna.

A Hamász a háború befejezését és az izraeli csapatok teljes kivonását követeli a hátralévő túszok szabadon bocsátásáért cserébe. Izrael viszont közölte, nem fejezi be a háborút, amíg meg nem semmisíti a Hamász kormányzati és katonai képességeit, és nem szabadítja ki az összes túszt.

Netanjahu hivatala kedden közölte: a Hamász „többször is megtagadta túszaink szabadon bocsátását, és elutasított minden ajánlatot, amelyet az amerikai elnöki megbízott, Steve Witkoff, valamint a közvetítők tettek.”

A Hamász egyik tisztviselője, Taher Nunu az izraeli támadásokat bírálta.

„A nemzetközi közösség erkölcsi próbát áll ki: vagy engedi, hogy az izraeli megszálló hadsereg bűncselekményei visszatérjenek, vagy elkötelezi magát az ártatlan emberek elleni agresszió és háború befejezése mellett Gázában” – mondta.

Gáza már korábban is humanitárius válságban szenvedett

A tűzszünet némi enyhülést hozott Gázának, és lehetővé tette, hogy több százezer, otthonát elhagyni kényszerült palesztin visszatérjen otthonának maradványaihoz.

Egy megújult izraeli szárazföldi offenzíva különösen halálos lehet most, hogy ilyen sok palesztin civil tért haza.

A tűzszünet előtt a civilek nagyrészt sátortáborokban koncentrálódtak, amelyek viszonylagos biztonságot nyújtottak a harcok elől.

Netanjahu egyre nagyobb kritikákkal szembesül

A harcok újbóli kirobbanása tovább mélyítheti az Izraelen belüli belső megosztottságot a hátralévő túszok sorsával kapcsolatban.

A szabadon engedett túszok többször is arra kérték a kormányt, folytassa a tűzszünetet annak érdekében, hogy minden hátralévő túsz hazatérhessen. Izraeliek tízezrei vettek részt tömegtüntetéseken, amelyek az összes túsz visszatérésének érdekében a tűzszünetre szólítottak fel.

Továbbá tömegtüntetéseket terveznek keddre és szerdára, miután Netanjahu ezen a héten bejelentette, el akarja bocsátani az izraeli belbiztonsági ügynökség, a Sin Bet vezetőjét. Kritikusai szerint a lépés Netanjahu kísérlete arra, hogy elterelje a figyelmet kormánya kudarcairól az október 7-i támadás és a háború kezelése kapcsán.

A gázai tűzszünet január 19-i kezdete óta az izraeli erők több tucat palesztint öltek meg, akikről a hadsereg azt állítja, hogy megközelítették csapataikat vagy engedély nélküli területekre léptek.

Ennek ellenére a megállapodás törékenyen, de kitartott a széles körű erőszak kitörése nélkül. Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok megpróbáltak a tűzszünet következő lépései érdekében közvetíteni.

Izrael azt akarja, hogy a Hamász engedje szabadon a Gázában maradt túszok felét egy tartós fegyverszünetről szóló tárgyalások ígéretéért cserébe.

A Hamász ehelyett pedig azt akarja, hogy kövessék a két fél által elért tűzszüneti megállapodást, amely előírj a tárgyalások megkezdését a tűzszünet nehezebb, második szakaszáról, amelyben a hátralévő túszokat szabadon engednék, és az izraeli erők kivonulnának Gázából.