Tavasszal Isztambul egy élő, színekben és történelemben gazdag vászonná változik. Az İstanbul Boğazı illetve, a Boszporusz-menti utazás nemcsak a virágokban, hanem a kulturális örökségben, a városi vízióban, valamint a kulturális újjáéledésben is bővelkedik. A Júdásfák lila ködétől a Balta-kikötőbeli japán Sakura cseresznyefák lágy rózsaszín árnyalatain át az Emirgan Park élénk tulipánjaiig Isztambul tavaszi növényvilága egy olyan város történetét meséli el, amely mélyen gyökerezik a történelemben és hagyományokban.

Az Isztambuli Fővárosi Önkormányzat a Tulipánfesztivál keretében a Sultanahmet téren bemutatta a világ legnagyobb tulipánszőnyegét – egy 1 734 négyzetméteres virág installációt, amelyet 565 000 tulipánból rendeztek el hagyományos török szőnyegminta formájában.

A tulipánok visszatérése Isztambulba

Isztambul tulipán reneszánsza 2005-ben az Isztambuli Fővárosi Önkormányzat néhai polgármesterével, Dr. Kadir Topbaşsal kezdődött. A Parkok és Kertek Osztályának korábbi kutatás-fejlesztési vezetője, Ismail Gülal szerint a város teljes költségvetését a török kertészet támogatására fordította.

„Topbaş kritikus döntést hozott. Az osztály teljes költségvetését a török kertészet felé irányította. Akkoriban Türkiyében már nem termesztettek tulipánokat. Hollandiából importáltuk a hagymákat. Így vásárlási garanciákkal elkezdtük támogatni a helyi gazdákat olyan falvakban, mint Çatalca és Silivri. 2006-ra Isztambul elültette az első hazai termesztésű tulipánjait” – mondta el Gülal.

A tulipán először a XII. században, a szeldzsuk művészetben jelent meg, majd különösen II. Mehmed (1444–1446/51–1481) szultán uralkodása, illetve később a „Tulipánkorszak” (1718–1730) alatt, III. Ahmed szultán uralkodása idején kiemelkedő szerepet töltött be – egy olyan időszakban, amelyet a béke, a művészi kifinomultság, valamint a társadalom minden szintjére kiterjedt tulipán “őrület” jellemzett.

Szulejmán szultán uralkodása alatt (1520–1566) azonban a tulipán a kertekben, mecsetekben, csempéken és textíliákon is megjelent, kedvelt motívummá válva az építészetben, textílgyártásban, költészetben, illetve a fegyvereken egyaránt.

A XVIII. századra, a költő szultán, III. Ahmed (1703–1730) uralkodása alatt a tulipánok már nem csupán virágok voltak. A kifinomultságot, a nyitottságot és az oszmán kozmopolitizmust szimbolizálták.

Manapság azonban anatóliai gyökerei ellenére a tulipán inkább a holland kertészeti iparral fonódik össze. Ennek ellenére Türkiye továbbra is lelkesedéssel ünnepli a virágot a minden évben megrendezésre kerülő Tulipán Fesztivál keretében.

A fesztivál az Emirgan Parkban kezdődött, majd hamarosan átterjedt a Gülhane és Göztepe parkokra. Tulipánok jelentek meg a sugárutakon, parkokban és a közlekedési sávokban.

2019-re Türkiye évente közel 300 000 hagymát termelt, így Isztambul a tulipántermesztés globális referencia-pontjává vált. A tulipánok nemcsak város szépítési projektként szolgáltak, hanem a kifinomultság, illetve a nemzeti büszkeség kulturális szimbólumává váltak.

„Ez több volt, mint egy [város] szépítési projekt” – magyarázta Gülal. „A tulipánokat a török kulturális kifinomultság szimbólumaként láttuk – akárcsak a briteket vagy franciákat a kertjeikkel. Ez egy vízió volt. Ez adta az ötletet a 'Török Kert' koncepciójához, amely végül a mai 'Nemzet Kertjét' (Millet Bahçesi) ihlette.”

A Sultanahmet téren található ikonikus tulipánszőnyeg megerősítette ezt az identitást, összekapcsolva a tulipánokat a török szőnyegekkel.

Az uralkodói fátyol: Júdásfa

Isztambulban áprilisban és májusban a Júdásfák (Cercis siliquastrum) virágba borulnak, lilás-rózsaszín fátylat borítva a szoros partjaira. A régióban őshonos, törökül erguvan-ként ismert fák már a bizánci és oszmán időszakban is kultúrális jelentőséggel bírtak.

„Az erguvan-ok voltak az egyik legbüszkébb kampányunk” – mondta el Gülal. „2008-tól kezdve több mint 60 000 érett Júdásfát ültettünk – tehát nem csemetéket –, főként a Boszporusz mentén. Ezen a vidéken őshonosak, és egyedi réteget adnak a város időszakos történetéhez.”

Történelmileg a Júdásfát a bizánciak és az oszmánok egyaránt tisztelték. A bizánci időkben a lila színt (erguvan moru) a gazdagság és nemesség jelképeként a császárok számára tartották fenn. Az Oszmán Birodalomban Erguvan Fesztiválokat tartottak, különösen a XIV. és XIX. század között, XIV. századi a miszticizmus világában jól ismert Emir Szultán pártfogása alatt.

Egy szoroson közlekedő komp fedélzetéről a látogatók egy élő naptár kibontakozásának lehetnek tanúi: először a tulipánok a parkokban, majd a lila domboldalakat és történelmi kúriákat szegélyező lila Júdásfák zuhataga. Isztambul ebben az időszakban igazán felemelő látványt nyújt, valamint a fényképezést kedvelők számára talán ez lehet a legalkalmasabb időszak.

Cseresznyefák: Ajándék Keletről

Az İstanbul Boğazı, illetve a Boszporusz partja közelében az Emirgan Park közelében, egy nyugodt ékszer rejtőzik: a Balta-kikötőbeli Japán Kert, ahol minden tavasszal cseresznyefák (Sakura) virágoznak. Japán ajándékaként ez a kert újabb réteget ad Isztambul virágos tájához – a város vibrálása közepette egy zen-szerű nyugalom szigete.

„Nem kell Japánig utazni, hogy élvezhessük a cseresznyefák virágzását” – mondta el egy isztambuli lakos, Aysha F. Deligöz a TRT Worldnek. „Isztambul szívében, a Balta-kikötőbeli Japán Parkban gyönyörű cseresznyefák találhatók. Minden évben izgatottan várom a virágzási időszakot. Magnóliák, tulipánok, júdásfák, cseresznyefák, lila akácok és rózsák mind virágoznak a városban. Isztambul új örömöt és izgalmat hoz. Mindenki kint van, élvezi a látványt, fotókat készít. Ez egy varázslatos jelenet.”

A virágok reneszánsza

Isztambulban nem véletlenül zajlik a virágok reneszánsza. Ez a természeti csoda olyan kulturális tanácsadók támogatásával valósult meg, mint a néhai Prof. Dr. Haluk Dursun, illetve Prof. Dr. Nurhan Atasoy, akik mindketten tanácsot adtak az önkormányzatnak, illetve támogatták a török kertészet szimbolikus és történelmi jelentőségét.

„Minden virág egy nagyobb történet része volt” – mondta el Gülal. „A tulipán, amely Közép-Ázsiából velünk utazott, a nomád örökségünk része. A Júdásfa, amely Isztambulban őshonos, a birodalmi örökségünket tükrözi. A rózsa, amely kora nyáron virágzik, költészetünkhöz és a miszticizmusunkhoz kapcsolódik.”

A virágos vízió más török városokat is inspirált. 2017-re Konyában is tulipánszőnyegek jelentek meg. A virágokat Antalyán keresztül az Öböl-országokba és Kínába is exportálják. Egy olyan ágazat született meg, amely a nemzeti termelésen, kulturális identitás, illetve környezeti szépségen alapul.

Az áprilisi tulipánoktól az Emirgan Parkban, a májusi Júdásfákig az Isztambul-szoros mentén és a júniusi rózsákig a parkokban és a közlekedési sávokban, az isztambuli tavasz olyan, mint egy szimfónia. Minden virág egy mozdulatot jelöl egy időszakos remekműben.

Akár egy tulipánmozaikban sétál a Sultanahmet téren, akár cseresznyefákat csodál Balta-kikötőben, akár a Júdásfákat szemléli szélben egy komp ablakából, a látogatók többet tapasztalhatnak meg, mint a város szépsége. Egy olyan várost fedeznek fel, amely újra kapcsolatba lép annak lényegével.