Az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinján kedden javasolta egy békemegállapodás aláírását Azerbajdzsánnal, valamint az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) Minszki Csoportjának feloszlatásáról szóló dokumentum egyidejű elfogadását.

„Értjük Azerbajdzsán azon javaslatát, hogy oszlassuk fel az EBESZ Minszki Csoportját. Valóban, ha lezárjuk a Karabah-konfliktus fejezetét – és lezárjuk –, akkor miért lenne szükség egy olyan formátumra, amely ennek rendezésével foglalkozik?” – mondta Pasinján az ország Nemzetgyűlésének ülésén Jerevánban.

Pasinján ugyanakkor azzal érvelt, hogy Jereván biztosítani akarja, hogy Baku ne tekintse Örményország lépését úgy, mint amely „a konfliktus lezárását jelenti saját területén, és annak áthelyezését Örményországba.”

„Azt javasoljuk, hogy kössünk békemegállapodást, és egyidejűleg oszlassuk fel az EBESZ Minszki Csoportját. Vagyis mindkét dokumentumot ugyanazon a napon írjuk alá” – tette hozzá.

Azerbajdzsán egyelőre nem kommentálta Pasinján javaslatát.

Karabahi háború

Az 1992-ben létrehozott EBESZ Minszki Csoportot Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok vezette, és célja a Karabah-konfliktus rendezésének elősegítése volt.

A két egykori szovjet köztársaság közötti kapcsolatok 1991 óta feszülté váltak, amikor az örmény hadsereg elfoglalta Karabahot – egy területet, amelyet nemzetközileg Azerbajdzsán részeként ismernek el –, valamint hét szomszédos régiót.

A terület nagy részét Azerbajdzsán 2020 őszén, egy 44 napos háború során szabadította fel, amely egy orosz közvetítésű békemegállapodással zárult, megnyitva az utat a normalizációs és határmegállapítási tárgyalások előtt.

2023 szeptemberében Azerbajdzsán teljes szuverenitást szerzett Karabahban, miután a régió szeparatista erői megadták magukat.

Márciusban Baku és Jereván bejelentették, hogy konszenzusra jutottak egy békemegállapodásról, de azóta mindkét ország azzal vádolta a másikat, hogy határokon átnyúló támadásokat hajtott végre.