Irán válaszolt Trump nukleáris tárgyalásokra vonatkozó levelére, és készs a közvetett tárgyalásokra.
Irán bejelentette, hogy reagált Donald Trump amerikai elnök nukleáris tárgyalásokra vonatkozó felhívására, valamint a katonai fellépéssel fenyegető levelére, amennyiben nem hajlandó tárgyalni.
„Ez a hivatalos válasz egy olyan levelet tartalmaz, amelyben a jelenlegi helyzettel és Trump úr levelével kapcsolatos álláspontunkat teljes mértékben elmagyarázzuk a másik félnek” - közölte Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter-helyettes csütörtökön az IRNA hivatalos hírügynökséggel, hozzátéve, hogy a levelet átadták Ománnak.
Omán, amely korábban közvetítőként lépett fel az Egyesült Államok és Irán közötti diplomáciai kapcsolatok hiányában, jelentős szerepet játszott a levél kézbesítésében.
Trump 2018-ban egyoldalúan kivonta az Egyesült Államokat az egyezményből, amely szankciókönnyítést írt elő az iráni atomprogram korlátozásáért cserébe. Március elején azonban bejelentette, hogy levelet küldött Ali Khamenei ajatollah iráni vezetőnek, és hogy nyitott a diplomáciai tárgyalásokra.
Ennek ellenére a Trump-kormányzat folytatta az Irán elleni „maximális nyomásgyakorlási” kampányát, beleértve további szankciókat és katonai beavatkozással való fenyegetést.
Nyitottság a közvetett tárgyalásokra
Arakcsi elmondta, hogy Irán elutasítja a közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, amíg Trump „maximális nyomásgyakorlási kampánya” folytatódik, de nyitott a közvetett tárgyalásokra.
„Politikánk szerint nem tárgyalunk közvetlenül az Egyesült Államokkal, amikor „maximális nyomás” és a katonai beavatkozás fenyegetése alatt állunk, de a közvetett tárgyalások folytatódhatnak, mint a múltban” - mondta.
Az arab országok és a közvetett diplomácia
Irán és az Egyesült Államok 1980 óta nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot. A két ország közötti üzeneteket azonban általában a teheráni svájci nagykövetségen keresztül cserélik ki.
A múltban olyan országok, mint Omán és alkalmanként Katar is közvetítettek a felek között. Trump legutóbbi levelét Iránnak a jelentések szerint az Egyesült Arab Emírségek adta át.
Irán 2015-ben a nagyhatalmakkal, így az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott tárgyalások során beleegyezett abba, hogy korlátozza nukleáris programját. A nyugati kormányok azonban régóta gyanúsítják Teheránt azzal, hogy titkos nukleáris fegyverkezési képességet fejleszt. Irán fenntartja, hogy programja tisztán polgári célú.
A Trump-kormányzat 2018-as, a megállapodásból való kilépésről szóló döntésének egyik fő oka az volt, hogy Irán ballisztikus rakétaprogramja nem tartozott a megállapodás hatálya alá. Washington úgy látta, hogy ez a program veszélyt jelent nemzetbiztonságára.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint Irán az amerikai kilépés ellenére egy éven át továbbra is teljesítette kötelezettségeit. Ezt követően azonban fokozatosan elkezdte visszavonni kötelezettségvállalásait.
