Több pakisztáni feszült várakozással figyeli a Trump-adminisztráció döntését az új utazási tilalmi listáról, amelyen országuk is szerepelhet, ezzel megakadályozva állampolgáraik beutazását az Egyesült Államokba.

Hivatalos bejelentés még nem történt, de egy március 5-i Reuters cikk három névtelen forrásra hivatkozva azt állította, Afganisztán mellett Pakisztánt is javasolhatják a tilalmi listára. Több más, muszlim többségű ország is szerepelhet a listán, de ezek neveit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

A hír hideg zuhanyként érte Pakisztánt, különösen a kormányt, az elit réteget és a tehetősebb állampolgárokat. Pakisztán ugyanis hosszú múltra tekint vissza az Egyesült Államokkal való szoros együttműködésben, illetve az angolul beszélő elitje mindig is erősen nyugatpárti volt.

Az Egyesült Államokba való utazás tanulás, munka, üzletindítás, vagyonvásárlás és letelepedés céljából több képzett és tehetős pakisztáni álma volt, mivel az Egyesült Államok soha nem zárta be teljesen kapuit Pakisztán előtt. Annak ellenére, hogy a két ország kapcsolatai sok hullámvölgyet megéltek, a biztonsági szervezetek általában szoros kapcsolatot tartottak fenn.

Az utazási tilalomról szóló hír különösen meglepő volt a pakisztániak számára, mivel az elnök, Donald Trump március 4-én, első kongresszusi beszédében köszönetet mondott Pakisztánnak az ILIÁ-K egy kulcsfontosságú terrorista személyének elfogását követően.

A CIA információi alapján a délnyugati Beludzsisztán tartományban, az afgán határ közelében a pakisztáni hatóságok elfogták Mohammed Sharifullah-t, más néven Jafart, és átadták az amerikaiaknak. Jafart többek között azzal vádolják, hogy ő állt a 2021. augusztus 26-i kabuli repülőtéri terrortámadás mögött, amelyben 13 amerikai katona és 170 afgán vesztette életét.

Trump köszönete

A Shehbaz Sharif-kormány még mindig a „Trump-féle köszönet” fényében fürdött, a hírcsatornák folyamatosan sugározták a hírt, amikor felmerült a lehetőség, hogy Pakisztán neve is felkerülhet az utazási tilalmi listára.

Két korábbi pakisztáni diplomata szerint azonban nem kell túlzottan izgatottnak lenni Trump köszönetnyilvánítása miatt, valamint a Reuters cikket is óvatosan kell kezelni. „Nincs hiteles információm erről (az utazási tilalomról), a Reuters cikken kívül. Nem hiszem, hogy ez lehetséges. Meglepő lenne, ha ez megtörténne… Véleményem szerint nem lesz általános tilalom Pakisztánra” – mondta el Pakisztán egykori amerikai nagykövete, Sherry Rehman.

Egy másik korábbi diplomata, Masood Khan, aki az Egyesült Államokban szintén nagykövetként szolgált elmondta, a Reuters cikk elolvasása után imádkozott, hogy ez ne történjen meg. „Ez nagyon negatív döntés lenne, és negatív következményekkel járna.”

Pakisztán számára létfontosságú a kapcsolata Washingtonnal. Az Egyesült Államok nemcsak az ország legnagyobb exportpiaca, hanem a támogatása elengedhetetlen az olyan multilaterális pénzügyi intézményekkel való együttműködéshez, mint az IMF és a Világbank. Pakisztán jelenlegi IMF-programja sem valósulhatott volna meg Washington támogatása nélkül.

Pakisztán kapcsolatai az Egyesült Államokkal azonban történelmileg szélsőségesen változóak voltak. Az antikommunista CENTO és SEATO szövetségek tagjaként Pakisztán egyszer a „legszorosabb szövetségesként” volt ismert, majd a „leginkább szankcionált és bombázott” országgá vált.

A hidegháború alatt Pakisztán a szovjet afganisztáni invázió elleni ellenállásban az Egyesült Államok partnere volt, majd a 9/11-es terrortámadások után ismét Washington oldalára állt a terrorizmus elleni háborúban.

Az amerikai vezetésű NATO-erők 2021 augusztusi afganisztáni kivonulása után Pakisztán látszólag elvesztette jelentőségét Washington számára.

Egy tesz Pakisztán számára

Joe Biden elnöksége alatt a két ország kapcsolatai többnyire változatlanok maradt, bár időnként előfordultak olyan együttműködési példák, mint az amerikai csapatok afganisztáni kivonulásának támogatása. Azonban a Biden-adminisztráció a hivatali ideje végén szankciókat vetett ki három pakisztáni cégre, köztük egy állami vállalatra, az ország rakétaprogramjának támogatása miatt.

Pakisztán számára meglepő volt, hogy az Egyesült Államokra nézve, az amerikaiak az ország hosszú hatótávolságú rakétaprogramját fenyegetésnek nyilvánították annak ellenére, hogy Iszlámábád minden védelmi előkészülete egyetlen ellenfelére, Indiára irányul.

Ebből kifolyólag Trump köszönetnyilvánítása sokat jelentett a Shehbaz-kormánynak, amely szimbolikus jelentőséget tulajdonított ennek a hazai politikai helyzet szempontjából.

A Shehbaz-kormány ugyanis erős ellenállással néz szembe számos befolyásos pakisztáni-amerikai részéről, akik elégedetlenek a pakisztáni politikában továbbra is népszerű korábbi miniszterelnök, Imran Khan bebörtönzése miatt.

Az Imran Khan-párti pakisztániak belföldön és külföldön egyaránt, arra számítanak, hogy Trump felhasználja a hivatali kapcsolatait a szabadon bocsátása érdekében, amiért aktívan lobbiznak is.

Pakisztán számára azonban sokkal nagyobb és súlyosabb kihívást jelent a zavartalan kapcsolatok fenntartása az Egyesült Államokkal, mintsem hogy egy egyszerű köszönetnyilvánítással, vagy akár azzal, hogy Pakisztán neve nem szerepel az Egyesült Államok utazási tilalmi listáján, ezt magyarázzák.

A két ország között sokkal komolyabb érdekkülönbségek vannak, mint közös érdekek. A pakisztáni diplomaták elismerik, hogy az ország kapcsolatrendszere Washingtonnal rendkívüli módon szűkült, miután az Egyesült Államok kivonult Afganisztánból.

A két ország közötti kapcsolatok korábbi kihívásai mellett, beleértve az Egyesült Államok aggályait Pakisztán rakéta- és nukleáris programjaival, Kínával való szoros stratégiai kapcsolataival, valamint Iszlámábád és az Egyesült Államok stratégiai partnerévé vált, régóta rivális India közötti feszültséggel, a Trump-korstak meglepetéseket tartogathat Iszlámábád számára.

Trump elnöksége alatt a nyomás hirtelen megnövekedhet Pakisztánnal szemben, mivel a szokatlan és agresszív diplomáciai stílusa bármelyik régi probléma vagy új ügy kapcsán, amit az Egyesült Államok fontosnak tart, hogy kezeljen. Jelenleg Pakisztán talán az Egyesült Államok alacsony prioritású célpontja, de ez drámaian megváltozhat, ha az amerikai elnök úgy dönt, Pakisztánra vagy Dél-Ázsiára összpontosít egy adott időben.

Ezért a Trump-korszak valószínűleg próbára teszi Pakisztán diplomáciáját.

Pro-India, anti-Pakisztán

Pakisztán számára az Egyesült Államokkal kapcsolatos új kihívást az jelenti, hogy Trump csapatában számos ismert, India-párti és indiai származású személy tölt be vezető pozíciókat. Ezen személyek egy része nyíltan háborús héja Pakisztánnal és annak minden időkbeli szövetségesével, Kínával szemben.

Példának okáért, az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, a nemzetbiztonsági tanácsadó, Mike Waltz, illetve a CIA igazgató, John Ratcliffe mind Kína ellenesek. Pakisztán a diplomáciai sakkjátszma kapcsán valószínűleg további nyomásra számíthat Washingtontól a Kínával való partnersége terjedelme miatt.

A múltban, miközben Rubio egy anti-Pakisztán és India-párti törvényt javasolt a Szenátusban, Waltz – aki katonai veterán – a Pakisztánra nehezedő nyomás fokozására törekedett annak érdekében, hogy megfékezze a feltételezett határokon átnyúló terrorizmust – egy állásfoglalás, amely összhangban áll India álláspontjával.

Ratcliffe új CIA igazgatóként tett első lépései között szerepelt a Pakisztánra gyakorolt nyomás, amely Sharifullah letartóztatásához vezetett.

Az Egyesült Államok 18 hírszerző ügynökségét irányító Nemzeti Hírszerző Igazgatóság vezetője, Tulsi Gabbard az első hindu, aki a Kongresszusban szolgál, és India-pártiságáról ismert. Nincs közvetlen családi kapcsolata Indiában, de szoros kapcsolatokat ápol annak hindu nacionalistáival. Gabbard Indiana államban született édesanyja áttért a hindu vallásra, majd a gyermekeinek is hindu nevet adott.

Gabbard 2019-es India és Pakisztán közötti katonai összecsapása során kritikát fogalmazott meg Pakisztánnal szemben.

Ezen kívül számos más indiai-amerikai személy is fontos pozíciókat tölt be Trump csapatában – például az FBI igazgatója, Kash Petal, a Nemzetbiztonsági Tanács dél- és közép-ázsiai ügyekért felelős vezető igazgatója Ricky Gill, Fehér Ház helyettes sajtószóvivője, Kush Desai és az Elnöki Személyzeti Irodában dolgozó Saurab Sharma is. Mindez azt jelzi, hogy a 4,5 milliós indiai diaszpóra erőteljesen képviselteti magát az új Trump-adminisztrációban.

Az indiai-amerikaiak erős jelenléte az amerikai hatalmi folyósókon Pakisztán számára új kihívást jelent az Egyesült Államokkal való kapcsolataiban.

Hogy Pakisztán, csökkenő befolyásával és növekvő akadályaival hogyan tudja érvényesíteni érdekeit Washingtontól, azt még egyelőre várat magára.

Ehhez valószínűleg a Shehbaz-kormánynak kapcsolatot kell kiépítenie a nyugaton élő pakisztáni diaszpórával, illetve politikai stabilitást kell teremtenie hazájában annak érdekében, hogy hatékonyan képviselhesse az ország ügyét a világ színpadán.