Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu kijelentette, országa nyitott arra, hogy tárgyalások útján tartósan véget vessen a gázai háborúnak – de csak akkor, ha a Hamász beleegyezik a fegyverletételbe, valamint ha lemond a terület kormányzásáról.
„Ha ezt tárgyalásokkal el lehet érni, nagyszerű” – mondta el Netanjahu egy washingtoni videónyilatkozatában. „Ha ezt 60 napon belül nem lehet tárgyalásokkal elérni, akkor más eszközökkel kell elérnünk, a hősies hadseregünk erejével.”
Fáradságos tárgyalások Dohában
Netanjahu kijelentései akkor hangzottak el, amikor az amerikai elnök, Donald Trump erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy elérjen egy 60 napos tűzszünetet a palesztin ellenállási csoporttal. A felek közötti tárgyalások Katarban zajlanak, ahol a közvetítők néhány napon belüli áttörést próbálnak elérni.
Miközben Netanjahu azt mondta, a cél egy megállapodás elérése a tűzszünet ideje alatt, arra figyelmeztetett, hogy ha Izrael feltételei nem teljesülnek, az tovább fogja súlyosbítani a vérontást.
Az izraeli külügyminiszter, Gideon Saar szerint annak ellenére, hogy előrelépés történt az ügyben, jelentős nézeteltérések maradtak fenn. Az osztrák Die Presse napilapnak adott nyilatkozatában Saar elmondta, a feleknek még meg kell állapodniuk a palesztin foglyok számáról, akiket túszokért cserébe szabadon engednének.
„Kezdetben nyolc túszt engednek szabadon, majd további kettőt az 50. napon” – mondta el Saar. Hozzátette, a Hamász beleegyezett 18 túsz holttestének átadásába is.
Amikor arról kérdezték, hogy a Hamász vezetői biztonságos menedéket kaphatnak-e száműzetésben, Saar így válaszolt: „Igen, ezt fel fogjuk ajánlani.”
A Hamász viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az izraeli csapatok teljesen vonuljanak ki Gázából, biztosítsák a humanitárius segélyek szabad áramlását, valamint garantálják a tartós békét. Bassem Naim, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője az AFP hírügynökségnek elmondta, a csoport elutasítja Gáza izraeli ellenőrzésének bármilyen folytatását, illetve ellenzi a palesztinok számára létrehozott „elszigetelt területet.”
Naim továbbá elítélte az ütközőzónák használatát, valamint az amerikai és izraeli támogatású segélyezési rendszer megszüntetését követelte, amelyek szerinte a civil áldozatokért felelősek.
Izrael pusztítása Gázában
A gázai palesztin polgárvédelmi ügynökség szerint egy, a Deir al-Balah-i orvosi klinika környékét ért izraeli légicsapás következtében 17 ember, köztük nyolc gyermek életét vesztette. A szemtanúk pánikról és vérontásról számoltak be.
„A föld megremegett a lábunk alatt, és minden körülöttünk vérbe és fülsiketítő sikolyokba borult” – mondta el Yousef Al-Aydi, aki élelmiszersegélyre várt a klinika közelében.
A Project Hope nevű segélyszervezet, amely a klinikát működteti, a támadást „a humanitárius jogok nyílt megsértésének” nevezte.
Izrael 2023 októbere óta népirtást hajt végre Gázában. A palesztinok közel 58 000 ember – többsége nő és gyermek – halálát dokumentálták.
A palesztin WAFA hírügynökség szerint körülbelül 11 000 palesztin holteste továbbra is a romok alatt heverhet.
A szakértők azonban úgy vélik, a valós halálozási számok jelentősen meghaladják a gázai hatóságok által jelentett adatokat, így az akár elérheti 200 000-et is.
Washington évente 3,8 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként hosszú távú szövetségesének, Izraelnek.
2023 októbere óta az Egyesült Államok több mint 22 milliárd dollárt költött Izrael gázai népirtásának és a szomszédos országokban folytatott háborúinak támogatására.
Bár magas rangú amerikai tisztviselők Izraelt a gázai civil áldozatok magas száma miatt bírálták, Washington eddig ellenállt annak, hogy bármilyen feltételt szabjon a fegyverszállításokkal kapcsolatban.
Novemberben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu és a korábbi honvédelmi miniszter, Yoav Gallant ellen a Gázában elkövetett háborús bűnökkel és az emberiesség elleni bűncselekmények vádjával.
Izrael továbbá egy népirtási ügyben is érintett, amelyet Dél-Afrika indított ellene a Nemzetközi Bíróságon a gázai háború miatt.
