Első esetben Miguel Díaz-Canel kubai elnököt sújtották amerikai szankciók, a négy évvel ezelőtti kormányellenes tüntetések kezelése miatt.

Az amerikai külügyminisztérium „beutazási korlátozásokat” vezetett be az elnökkel és más magas rangú kormánytisztviselőkkel szemben – jelentette be Marco Rubio külügyminiszter pénteken egy X-bejegyzésben.

A szankciók alá vont tisztviselők között szerepel Alvaro Lopez Miera védelmi miniszter és Lazaro Alberto Alvarez Casas belügyminiszter is.

A külügyminisztérium továbbá felvette a „Torre K”-t, egy 42 emeletes havannai szállodát a korlátozott vagyontárgyak listájára, hogy megakadályozza, hogy a kubai rezsim az amerikai dollárt használja fel arra, hogy felszabaduljon az elnyomás alól.

„Miközben a kubai nép élelmiszer-, víz-, gyógyszer- és áramhiánytól szenved, a rezsim pénzt pazarol a belső köreire” – mondta Rubio, aki külön hangsúlyt fektet a helyzetre, mivel maga is kubai származású.

Rubio az X-en azt is állította, hogy Kuba megkínozta az ellenzéki vezetőt, José Daniel Ferrert.

„A népirtás szószólója”

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter az X-en bírálta Donald Trump amerikai elnök kormányának legutóbbi intézkedéseit, mondván, hogy ezek a szankciók nem törhetik meg a kubai nép akaratát.

„Az Egyesült Államok bevezethet migrációs szankciókat a forradalmár vezetők ellen, és folytathat elhúzódó és brutális gazdasági háborút Kuba ellen, de nem tudja megtörni a nép vagy vezetőinek akaratát” – mondta Rodríguez.

Az intézkedések bejelentése után Johana Tablada, a kubai külügyminisztérium amerikai ügyekért felelős tisztviselője is élesen bírálta Rubiót, „a népirtás, a börtönök és a tömeges deportálások szószólójának” nevezve őt.

A 2021-es kubai tüntetések azután alakultak ki, hogy Havannában és más városokban gyakoriak voltak az áramkimaradások.

A kubai kormány akkor azt állította, hogy ezek a tiltakozások az amerikai médiakampány és az évtizedek óta tartó amerikai szankcióknak az eredményei.