Az izraeli Kneszet (parlament) egy ellenzéki pártok által benyújtott törvényjavaslatról készül szavazni, amely az országgyűlés feloszlatását célozza meg.

Az ellenzéki pártok a közleményükben kijelentették, a Kneszet feloszlatásáról szóló törvényjavaslat benyújtásáról „egyhangú döntés született, amely minden frakcióra kötelező.”

„Ezenkívül, az összes frakció közötti egyeztetés alapján úgy döntöttek, az ellenzéki törvényhozási javaslatokat leveszik a napirendről, hogy minden erőfeszítést egy célra összpontosítsanak: a kormány megbuktatására” – áll a közleményben.

A törvényjavaslat támogatói az ultraortodox pártok támogatását kívánják megszerezni a Kneszet feloszlatásához annak érdekében, hogy előrehozott választásokat lehessen kiírni.

Az ellenzék már megszerezte a Tóra Egyesült Judaizmus (UTJ) blokk támogatását, amely hét mandátummal rendelkezik a 120 fős Kneszetben.

Egyelőre nem világos, hogy a 11 mandátummal rendelkező Shas párt támogatni fogja-e a törvényjavaslatot.

Az izraeli Channel 13 korábban arról számolt be, hogy a Shas párt a törvényjavaslat előzetes olvasatában a Kneszet feloszlatására fog szavazni, mivel a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu nem tudta elfogadtatni azt a törvényt, amely mentesítené a haredi zsidókat a kötelező katonai szolgálat alól.

A kormányzó koalíciónak jelenleg 68 mandátuma van, és legalább 61-re van szüksége a kormányon maradáshoz.

Az ultraortodox közösségek továbbra is tiltakoznak a katonai szolgálat ellen, miután a Legfelsőbb Bíróság 2024. június 25-i döntése kötelezővé tette számukra a szolgálatot, valamint megtiltotta az olyan vallási intézmények pénzügyi támogatását, amelyek tanulói megtagadják a szolgálatot.

A haredi közösség Izrael 10 milliós lakosságának körülbelül 13 százalékát teszi ki. Vallási okokra hivatkozva ellenzik a katonai szolgálatot, azzal érvelve, hogy a Tóra tanulmányozása az elsődleges kötelességük, illetve a szekuláris társadalomba való integráció veszélyezteti vallási identitásukat és közösségi kohéziójukat.

A törvényjavaslat benyújtására az izraeli hadsereg 2023 októbere óta tartó brutális gázai offenzívája közepette került sor, amely során közel 55 000 palesztint, többségében nőket és gyermekeket öltek meg.

Az izraeli ellenzék azzal vádolta Netanjahut, hogy a gázai háborút szándékosan elhúzza a szélsőjobboldali koalíciós partnereinek kielégítése, valamint a hatalmának megtartása érdekében.

Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök, Netanjahu és volt honvédelmi minisztere, Yoav Gallant ellen háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények miatt Gázában.

Izrael ellen emellett a gázai népirtási ügyében a Nemzetközi Bíróságon is eljárás folyik.