“Sürgős globális konszenzusra van szükség, miközben a technológiai verseny Peking és Washington között továbbra sem mutat lassulást”-jelentette be Li Qiang Kína miniszterelnöke, figyelmeztetve, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését a biztonsági kockázatokkal szemben kell mérlegelni.
Szombati beszédében, amely a Sanghajban megrendezett Világ Mesterséges Intelligencia Konferencia (WAIC) megnyitóján hangzott el, Li aláhúzta a kormányzás és a nyílt forráskódú fejlesztés fontosságát, és bejelentette egy kínai vezetésű nemzetközi mesterséges intelligencia együttműködési testület létrehozását.
„A mesterséges intelligencia okozta kockázatok és kihívások széles körű figyelmet kaptak... Hogyan találhatunk egyensúlyt a fejlesztés és a biztonság között, az sürgősen további társadalmi konszenzust igényel” – mondta Li kínai miniszterelnök, arra is kitérve, hogy Kína „aktívan előmozdítja” a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia fejlesztését.
Hozzátette, hogy Peking kész megosztani eredményeit más országokkal, különösen a fejlődő nemzetekkel.
„Ha technológiai monopóliumokat, ellenőrzéseket és blokádokat alkalmazunk, a mesterséges intelligencia néhány ország és néhány vállalat kiváltsága less. Csak az intelligencia nyitottságához, megosztásához és méltányos hozzáféréséhez való ragaszkodással érhetjük el, hogy több ország és csoport részesüljön a mesterséges intelligenciából”-így fogalmazott Li kínai miniszterelnök.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a „számítási kapacitás és chipek elégtelen ellátása” jelentős akadályt jelent. Washington az elmúlt években fokozta erőfeszítéseit, hogy korlátozza a csúcstechnológiás chipek Kínába irányuló exportját, attól tartva, hogy ezek elősegíthetik Peking katonai rendszereinek fejlesztését és alááshatják az amerikai technológiai dominanciát.
Kína ezzel szemben a mesterséges intelligenciát a technológiai önellátás egyik pillérévé tette, és a kormány számos intézkedést ígért az ágazat fellendítésére. Januárban a kínai DeepSeek startup bemutatott egy mesterséges intelligencia modellt, amely a legjobb amerikai rendszerekkel egyenértékű teljesítményt nyújtott, annak ellenére, hogy kevésbé erős chipeket használt.
A mesterséges intelligencia szinte minden iparágban való integrációja során jelentős etikai kérdések merültek fel, például az álhírek terjedése, a foglalkoztatásra gyakorolt hatása vagy a technológiai kontroll elvesztésének lehetősége.
A WAIC szombati rendezvényén Geoffrey Hinton Nobel-díjas fizikus a helyzetet ahhoz hasonlította, mintha „egy nagyon aranyos tigriskölyköt tartanánk háziállatként”. „Ahhoz, hogy túléljünk” – mondta –, „biztosítanunk kell, hogy meg tudjuk tanítani, hogy ne öljön meg minket, amikor felnő.”
A WAIC megnyitó ünnepségén lejátszott videóüzenetében António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia kormányzása a nemzetközi együttműködés meghatározó próbája lesz.
Az ünnepségen a francia elnök mesterséges intelligencia-megbízottja, Anne Bouverot hangsúlyozta a sürgős globális fellépés szükségességét. Februárban, egy párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón 58 ország, köztük Kína, Franciaország és India – valamint az Európai Unió és az Afrikai Unió Bizottsága – szorgalmazta az AI kormányzásának fokozott koordinációját.
Az Egyesült Államok azonban figyelmeztetett a „túlzott szabályozás” ellen, és az Egyesült Királysággal együtt nem írta alá a csúcstalálkozó felhívását egy „nyitott”, „befogadó” és „etikus” mesterséges intelligenciáért.
