Írta: Nagihan Haliloğlu

Habár a Star Wars franchise, amely 1977-ben indult el George Lucas amerikai filmrendező által írt és rendezett filmmel, leginkább fénykardjairól, Jedi lovagjairól és galaktikus csatáiról ismert, mindig is politikai töltetű volt. Lucas az eredeti filmeket az autoritarizmus ellen figyelmeztetésnek szánta, inspirációt merítve a vietnámi háborúból, az amerikai imperializmusból, valamint a demokratikus köztársaságok fasizmusba való hanyatlásából. A központi konfliktus, a brutális galaktikus birodalom elleni lázadás, nem csupán űrfantázia, hanem egy allegória.

Ez a politikai háttér válik nyilvánvalóvá az Andor (2022–2025) című sorozatban, amely a Zsivány Egyes (2016) előzménye, és az Star Wars univerzumot az antikolonialista ellenállás szemszögéből mutatja be. Ellentétben a korábbi részekkel, amelyek a misztikus erőkre és családi dinasztiákra összpontosítottak, az Andor a Birodalom nyers mechanizmusaira helyezi a hangsúlyt: megfigyelés, beszivárgás, kínzás, propaganda, erőforrások kizsákmányolása és a lázadás lassú, bizonytalan útja.

Az, hogy az Andor alkotói történelmi birodalmakból merítenek ihletet, várható volt. Azonban az, hogy a második évadot Izrael jelenlegi gázai népirtása idején mutatják be, és hogy a történetvonalak ennyire szorosan tükrözik Izrael taktikáit, nemcsak időszerűvé, hanem sürgetővé teszi a sorozatot.

„Soha nem éreztem magam közelebb a palesztin ügyhöz, mint miután megnéztem ezt a [sorozatot]. Most már olyan módon értem meg az ellenállást, ahogy korábban soha” — írta egy felhasználó a Redditen.

A popkultúra és a politikai kritika összefonódása nem új keletű.

Bill Ashcroft, Gareth Griffiths és Helen Tiffin irodalomtudósok pontosan ezt a dinamikát vizsgálták meg az 1989-es The Empire Writes Back című alapművükben. A cím szójáték az The Empire Strikes Back (A Birodalom visszavág) című Star Wars filmre, és arra utal, hogy a posztkoloniális írók, az egykori gyarmati országok szerzői, hogyan sajátítják ki a nyelvet valamint a narratívát annak érdekében, hogy megkérdőjelezzék a birodalom ideológiai alapjait.

Több szempontból az Andor is ebben a kategóriába tartozik. A sorozat nem csupán egy Star Wars előzmény, hanem egy kommentár az állami erőszakról, megszállásról és erkölcsi ellenállásról, ezzel párhuzamosan pedig éles tükör a palesztin valóságra.

A lázadótól a forradalmárig: A gyarmatosítás története

Az Andor Cassian Andor eredettörténetét meséli el, aki először a Zsivány Egyes című filmben tűnt fel, amely a Halálcsillag – a Birodalom hold méretű szuperfegyvere, amely egész bolygókat képes elpusztítani – tervrajzainak ellopásáról szól. A Zsivány Egyes című filmben Cassian már tapasztalt harcos. Az Andor azonban bemutatja, hogyan válik fokozatosan radikálissá.

Cassian a Kenari nevű dzsungelbolygóról származik, amelynek lakói a földből élnek, és egy, a sorozathoz kitalált nyelvet beszélnek, amely a spanyol, portugál és a magyar nyelv elemeit ötvözi. Ahogy a sorozat kibontakozik, megtudjuk, hogy a Birodalom egy bányászati művelet során tönkretette Kenarit, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyta annak következményeit. A vidék mérgezetté és lakhatatlanná vált. Cassian gyermekkori emlékeit – az erdőt pusztasággá változva, a bolygó magjába vágott ipari sebet – mutatják.

A második évadban megtudjuk, hogy a Kenariból és más gyarmatosított bolygókról kitermelt ásványokat a Halálcsillag építésére használják fel. Ez az összefüggés a környezeti pusztítás, a birodalmi erőszak és a technológiai terror között Izrael erőforrás-ellenőrzését és a megszállás infrastruktúráját tükrözi, beleértve a falat, a megfigyelőrendszereket és a gázai ostromot.

Az ellenállás filozófiája: Több mint fegyverek

A franchise többi részétől eltérően az Andor jelentős figyelmet szentel annak, hogy miért állnak ellen az emberek. Egy kiemelkedő figura Nemik, egy fiatal gondolkodó, aki egy lázadó kiáltványt írt. Írásai, amelyek visszhangoznak a sorozat során, azt állítják, hogy nincs túl kicsi lázadás, valamint még az ellenállás gesztusai is gyengítik a zsarnokság építményét.

Ez a gondolat mélyen rezonál a palesztin felszabadítás globális mozgalmával. Legyen szó bojkottokról, tüntetési konvojokról, vagy akár a kulturális kifejezésről, az az elképzelés, hogy az ellenállás kumulatív és erkölcsileg elengedhetetlen, tükrözi a gázai emberek valóságát, akik a megszállás ellen létezéssel, oktatással és emlékezéssel állnak ellen.

A párhuzamok különösen hátborzongatóvá válnak a birodalmi erőszak jeleneteiben. Egy történetszálban Cassian barátját, Bixet elfogja és megkínozza egy birodalmi kihallgató. A módszere? Egy kiirtott faj közvetlenül a fejhallgatójába a haldokló gyermekeinek sikolyait sugározza.

A sorozat esztétikai kapcsolatokat is nyíltan megjelenít: a kihallgató öltözéke, viselkedése és a kegyetlenség igazolása a náci orvosokat idézi. Habár többeknek inkább Izrael taktikái jutottak eszébe.

A jelentések régóta dokumentálják Izrael pszichológiai hadviselését Gázában, beleértve a síró csecsemők hamis felvételeit, amelyekkel a palesztinokat próbálják kicsalogatni, hogy lelőhessék őket. Továbbá a tetőkopogtató taktikát, amely a civilek megfélemlítésére szolgál, valamint a bombázások valós idejű élő közvetítéseit. Ezek az összefüggések nem véletlenek: az Andor arra késztet minket, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan válik a disztópikus fikció egyre megkülönböztethetetlenebbé a jelenlegi hírektől.

Gáza más néven: Ghorman esete

A második évadban az Andor bemutatja Ghorman bolygóját, amely híres a pókok által készített kézműves textíliáiról (egy finom utalás a gézre, amelynek etimológiája Gázára vezethető vissza).

A ghor nép egy francia nyelvet idéző nyelvet beszél, ruházatuk pedig a náci megszállás alatti Európát idézi. Elsőre úgy tűnik, ez a Vichy-Franciaországról egy történet. Ennek ellenére a rajongói fórumok másként értelmezik. Ghorman bekerített városai, hazug megszálló hatóságai, blokádjai és megfigyelései nemcsak a második világháborút idézik fel, hanem Gázát is.

A főváros központjában álló kis emlékmű, amely egy korábbi birodalmi mészárlást jelöl, árnyékba kerül egy új, hatalmas birodalmi adminisztrációs komplexum által. Ez a részlet nemcsak az építészetre utal. Az Al-Aksza mecset és más palesztin szent helyek örökségére is utal, amelyeket lassan körülvesznek, megfigyelnek és alávetnek.

Ahogy Palesztina, a ghor nép is ellenáll. Földalatti szervezkedésbe kezdenek. Vitáznak a taktikáról. Remélik, hogy az igazság megszégyeníti elnyomóikat. Amikor a Birodalom felfedi valódi szándékát – nem az erőforrások kezelése, hanem a teljes kiirtás – az már nem tűnik tudományos fantasztikumnak, inkább előrejelzésnek.

A Brit Filmintézet hivatalosan a sorozatot Gillo Pontecorvo 1966-os klasszikus filmjéhez, az Algíri csata című alkotáshoz hasonlította, amely a gyarmati küzdelmekről szól. Habár több néző számára az érzelmi hatás nem a filmes utalásokból fakad, hanem abból az felismerésből, hogy ez most történik.

Ahogy az Andor egyre mélyebben beágyazódik a posztkoloniális ellenállásról szóló művek sorába, a sorozatban visszatérő erkölcsi kérdés: „Megérte-e a ghori mészárlás?”

A válasz talán Nemik kiáltványának záró monológjában rejlik:

„A lázadás véletlenszerű aktusai folyamatosan történnek a galaxisban. Ne feledd, hogy a Lázadás határa mindenhol ott van… A Birodalom irányítás iránti szükséglete olyan kétségbeesett, mert természetellenes. A zsarnokság állandó erőfeszítést igényel. Törik, szivárog.

A hatalom törékeny. Az elnyomás a félelem álarca.

Emlékezz erre.”