A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk, március 12-i ankarai látogatása során felszólította a török elnököt, Recep Tayyip Erdoğant, hogy vállaljon vezető szerepet a regionális stabilitás megteremtésében.

Erdoğan a kétoldalú tárgyalások során kihangsúlyozta Türkiye stratégiai fontosságát az Európai Unió számára, figyelembe véve Donald Trump Európa saját védelmi kapacitásának növelésére vonatkozó kitartó követelését.

„Ha az Európai Unió meg akarja akadályozni vagy vissza akarja fordítani hatalmának és befolyásának csökkenését, ezt csak Türkiye teljes jogú tagságával érheti el” – mondta el Erdoğan a Tuskkal folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón az Elnöki Komplexumban.

Erdoğan megismételte Türkiye elkötelezettségét az EU-csatlakozás iránt, annak ellenére, hogy a tárgyalási folyamat megrekedt. Türkiye 1987 óta pályázó ország; a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek el, de 2016 óta stagnálnak.

A nemzetközi kapcsolatok szakértői kihangsúlyozzák, Türkiye stratégiai szerepe az európai biztonságban túlmutat a megrekedt EU-csatlakozási folyamaton.

„Fontos szempont, hogy Türkiyétől elvárják, hogy növelje Európa biztonságát még teljes EU-tagság nélkül is” – mondta el az Isztambuli Medeniyet Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének vezetője, Dr. Özden Zeynep Oktav a TRT Worldnek.

„Miközben Türkiyétől elvárják, hogy hozzájáruljon Európa biztonságához, az EU még nem viszonozta Türkiye elkötelezettségét. A csatlakozási tárgyalások számos fejezete még mindig felbontatlan. Az, hogy az EU biztonsági elvárásokat támaszt Türkiyével szemben anélkül, hogy előrelépést érne el ezekben a tárgyalásokban, nem igazságos és nem is tartható fenn” – tette hozzá.

Oktav kiemelte Türkiye változó geopolitikai befolyását is.

„Az a Türkiye, amellyel Európa ma foglalkozik már nem a múlt Türkiyé-é. Megmutattuk stratégiai fontosságunkat Szíriában, megerősítettük kapcsolatainkat a török világban, és kulcsszereplővé váltunk a globális energiapiacon. Vajon az EU teljes mértékben érti ezt az átalakulást? Kételkedem benne” – mondta.

Oktav továbbá vitatja, hogy az EU belső megosztottsága bonyolíthatja a Türkiyéhez való hozzáállását.

„Még egy súlyos biztonsági válság esetén is – amikor az EU fenyegetésként egyszerre érzékeli Oroszországot és az Egyesült Államokat – nem hiszem, hogy ez felgyorsítaná Türkiye csatlakozását. Az EU valószínűleg továbbra is stratégiai bizonytalanságban tartja Türkiyét: sem teljesen belül, sem teljesen kívül, miközben továbbra is létfontosságú biztonsági feladatokat ró rá” – mondta.

Tusk ankarai látogatása az ukrán és amerikai tisztviselők keddi szaúd-arábiai találkozóját követően történt, ahol a két ország egy 30 napos azonnali tűzszüneti javaslatban állapodott meg, amennyiben Oroszország elfogadja azt.

Erdoğan örömmel fogadta Ukrajna hajlandóságát a tűzszünet elfogadására, és Oroszországot konstruktív reakcióra sürgette. Emellett megerősítette Türkiye készségét a béketárgyalások közvetítésére, kijelentve: „Ha a legutóbbi fejlemények Oroszországot és Ukrajnát a tárgyalóasztalhoz hozzák, készen állunk a megbeszélések elősegítésére.” Hozzátette: „Igazságos véget kell vetnünk a háborúnak. Készen állunk arra, hogy a béketárgyalások hozhelyszínt biztosítsunk és minden lehetséges segítséget megadjunk.”

Tusk optimizmusát fejezte ki Türkiye potenciális szerepével kapcsolatban a regionális stabilitás előmozdításában.

„Egyértelmű javaslatot tettem Erdoğan elnöknek, hogy Türkiye vállalja a lehető legnagyobb felelősséget a békefolyamatban, biztosítva a stabilitást és biztonságot régiónkban” – mondta el Tusk, hozzátéve, Erdogan jövő hónapban Varsóba látogat.

A Türkiyével kapcsolatos EU-megközelítés aggodalmait visszhangozva a Corvinus Egyetem vendégkutatója és docense, Suay Nilhan Açıkalın kiemelte Lengyelország változó szerepét Európa biztonsági térképén, valamint növekvő együttműködését Türkiyével.

„Az elmúlt öt-hat évben Lengyelország aktívan törekedett arra, hogy csökkentse függőségét az Egyesült Államoktól, különösen a védelmi és biztonsági kérdésekben. Türkiye ebben kulcsfontosságú partnerként jelent meg, és Lengyelország volt az első NATO-ország, amely széles körű védelmi ipari megállapodást kötött Türkiyével” – mondta el Açıkalın a TRT Worldnek.

Hozzátette, Lengyelország politikája az EU-n belül jelentősen átalakult, különösen az orosz-ukrán háborúra adott válaszként.

„Lengyelország azt állította, az EU korlátlan katonai segítsége Ukrajnának önmagában hosszú távú biztonsági dilemmát teremthet. Lengyelország politikai irányvonalának megértéséhez szélesebb, öt éves keretben kell vizsgálni. Ugyanakkor el kell ismernünk a növekvő pozitív lendületet Lengyelország Türkiyéhez való hozzáállásában” – mondta.

Előre tekintve Açıkalın azt jósolta, Lengyelország politikája az EU-n belül továbbra is eltér majd nyugat-európai partnereitől.

„Lengyelország egyértelmű támogatása Türkiye EU-csatlakozása iránt jelentős. A növekvő lendület Lengyelország Türkiye tagságát támogató érvei mögött rámutat a két nemzet közötti stratégiai és biztonsági kérdésekben való egyre szorosabb együttműködésre Európában” – mondta.

Tusk megerősítette Lengyelország támogatását Türkiye EU-tagsági törekvései iránt, mondván: „Valóban reméljük, hogy Türkiye EU-csatlakozási folyamata most már reális és kézzelfogható céllá válik. Mindig is támogattuk Türkiyét ebben a kérdésben, és továbbra is így fogunk tenni.”

A két vezető a kétoldalú kereskedelem és védelmi együttműködés erősítéséről is tárgyalt. Tusk elmondta, céljuk a kereskedelmi forgalom 15 milliárd dollárra növelése, miután már meghaladták a 12 milliárd dollárt.

Lengyelország és Türkiye közös infrastrukturális projekteket is vizsgál, beleértve egy nagysebességű vasúthálózatot.

Tusk kihangsúlyozta a NATO és az európai együttműködés fontosságát az orosz-ukrán határ menti stabilitás biztosításában, különösen egy esetleges tűzszünet után.

„Türkiye szerepe ebben kulcsfontosságú lehet” – mondta el Tusk.