Az indiai hadsereg szerdán nyomkövető kutyákat, drónokat és nehéz földmunkagépeket vetett be, hogy felkutassák azokat, akik egy nappal korábban eltűntek egy himalájai áradás után.

Négy ember vesztette életét, és körülbelül 100-an eltűntek – köztük 11 katona –, miután sáros víz és törmelék áradata zúdult le egy szűk hegyi völgyön, és elérte az Uttarakhand állambeli Dharali városát.

„További hadsereg egységeket, valamint nyomkövető kutyákat, drónokat, logisztikai drónokat, földmunkagépeket stb. mozgósítottunk... hogy felgyorsítsuk az erőfeszítéseket” – közölte a hadsereg szerdán.

Katonai helikopterek dolgoznak azon, hogy „alapvető ellátmányt, gyógyszereket szállítsanak, valamint evakuálják az elzárt területeken rekedt embereket” – tették hozzá.

Pushkar Singh Dhami, Uttarakhand állam főminisztere elmondta, hogy az áradást egy intenzív „felhőszakadás” okozta, és hogy a mentőcsapatokat „háborús készültséggel” vetették be.

Az indiai médiában sugárzott videókon ijesztő sáros vízáradat látható, amely többemeletes lakóépületeket sodort el a turisták által kedvelt régióban kedden délután.

Több ember látható, ahogy futni próbál, mielőtt a sötét törmelékhullámok elnyelik őket, amelyek egész épületeket döntöttek romba.

Sanjay Seth, a védelmi minisztérium államtitkára kedden késő este a Press Trust of India (PTI) hírügynökségnek elmondta, hogy „négy halálesetről és körülbelül 100 eltűntről” érkezett hír.

Szélsőséges esemény

A monszun időszak heves esőzései továbbra is szakadnak.

„A lakosokat magasabb területekre költöztették a folyamatos esőzések miatt emelkedő vízszint miatt” – közölte a hadsereg.

Az állami meteorológiai szolgálat szerdán közölte, hogy Uttarakhand összes nagyobb folyója a veszélyszint felett folyik.

A hadsereg által közzétett képek, amelyeket az áradat elvonulása után készítettek, lassan mozgó sárfolyamot mutattak.

A város nagy részét sár borította, a mentőcsapatok becslése szerint helyenként 15 méter mélyen, teljesen elnyelve néhány épületet.

Halálos áradások és földcsuszamlások gyakoriak a júniustól szeptemberig tartó monszun időszakban, de a szakértők szerint az éghajlatváltozás és az urbanizáció növeli ezek gyakoriságát és súlyosságát.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete tavaly kijelentette, hogy az egyre intenzívebb áradások és aszályok „vészjelzésként” szolgálnak arra, hogy az éghajlatváltozás miatt a bolygó vízköre egyre kiszámíthatatlanabbá válik.

Manish Shrestha hidrológus szakértő szerint a 24 óra alatt lehullott 270 mm eső az áradás területén „szélsőséges eseménynek” számít.

Shrestha, aki a nepáli székhelyű Nemzetközi Integrált Hegyi Fejlesztési Központ munkatársa, elmondta, hogy az ilyen esőzések a hegyekben „koncentráltabb” hatást gyakorolnak, mint a síkvidékeken.

„Az ilyen intenzív esőzések egyre gyakoribbá válnak, és összefüggésbe hozhatók az éghajlatváltozással” – mondta.