Recep Tayyip Erdoğan török elnök tiszteletbeli vendég lesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. Államfői Tanácsának ülésén, amelyre augusztus 31. és szeptember 1. között kerül sor a kínai Tianjin városában, – jelentette be pénteken Burhanettin Duran, török kommunikációs igazgató az NSosyal felületen.

Ez, az Erdoğan első látogatása lesz Kínába öt év után. A látogatás egy olyan időszakban történik, amikor Ankara és Peking közötti stratégiai kapcsolatok erősödtek. Várhatóan Erdoğan beszédet fog mondani a csúcstalálkozón a Sanghaji Együttműködési Szervezet széles körű ülésén, valamint kétoldalú megbeszéléseket fog folytatni Hszi Csin-ping kínai elnökkel és más résztvevő vezetőkkel.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozója különös jelentőséggel bír a globális bizonytalanság összefüggésében. Az orosz–ukrán fegyverszünettel kapcsolatos bizonytalanság és Donald Trump amerikai elnök vámtarifákra vonatkozó politikájának a világgazdaságra gyakorolt hatása növeli a csúcstalálkozó jelentőségét.

„Türkiye célja az, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján való részvétellel erősítse jelenlétét, a kétoldalú kapcsolatokat, és többoldalú szerepet vállaljon a szervezeten belül” – mondta Mehmet Özkan, a Török Honvédelmi Egyetem Közös Hadtudományi Intézete Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének professzora.

„Türkiye nem tekinti a Sanghaji Együttműködési Szervezetet, mint az egyetlen ország által dominált blokk. Inkább egy olyan potenciális, felemelkedő többoldalú alternatívának látja, amely a nyugat-központú nemzetközi rend mellett létezhet” – mondta a TRT Worldnek nyilatkozva.”

A természetes kapcsolat

Türkiye 2012 óta a Sanghaji Együttműködési Szervezet párbeszédpartnere, és az egyetlen NATO-tagország, amely ezt a státuszt megszerezte. Ez a helyzet tükrözi Ankara törekvéseit a Nyugattal való szövetségének kiegyensúlyozására és az Eurázsiával való mélyebb kapcsolatok kialakítására. A 2001-ben Kína, Oroszország és belső-ázsiai államok által alapított Sanghaji Együttműködési Szervezet a regionális biztonságra, gazdasági együttműködésre és terrorizmus elleni küzdelemre összpontosít. India, Pakisztán, Irán és Fehéroroszország is teljes jogú tagja a szervezetnek.

Az Erdoğan vezetése alatt Türkiye megerősítette kapcsolatait a Sanghaji Együttműködési Szervezettel, 2017-ben a Sanghaji Együttműködési Szervezet Energia Klubjának elnöki tisztét is betöltötte, és növelte kereskedelmi forgalmát olyan fontos tagokkal, mint Kína és Oroszország.

„Természetes kapcsolat van Türkiye és a Sanghaji Együttműködési Szervezet között, mivel három alapító tagja – Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – török nyelvű ország” – mondta Djoomart Otorbaev, volt kirgiz miniszterelnök, hangsúlyozva Ankara konstruktív szerepét a blokkban.

„Erdoğan elnök részvétele a tianjini csúcstalálkozón erősíteni fogja a türk nemzetek közötti kapcsolatokat” – nyilatkozta Otorbaev a TRT Worldnek Biskekben. Hozzátette, hogy Ankara a jövőben teljes jogú tagja lehet a szervezetnek.

Erdoğan tavaly kifejezte azon szándékát, hogy Türkiye teljes jogú tagja legyen a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek. „Célunk, hogy állandó tagja legyünk a szervezetnek. Türkiyének megfigyelő helyett állandó tagja kell lennie a szervezetnek” – mondta egy sajtótájékoztatón.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetet eredetileg a “Sanghaji Ötök”- Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Üzbegisztán - alapította meg, hogy a szervezet előmozdítsa az együttműködést és kezelje a regionális gazdasági és biztonsági kihívásokat. Az elmúlt 25 évben jelentősen bővült, tekintettel a tagjai számára, és a hatókörére –, és ma már olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint mint például a kereskedelem, a technológia, a környezetvédelem, a megújuló energia, a fenntartható fejlődés és a kulturális-ifjúsági csereprogramok.

Otorbaev kiemelte, hogy Türkiye, az egyetlen NATO-tagország az eurázsiai blokkban, és azt mondta: „A Sanghaji Együttműködési Szervezet nem nyugatellenes szervezet. Nem áll ellen semminek, hanem a barátság és az együttműködés mellett áll az Eurázsiában.

Özkan elmondta, hogy Ankara két fő célt tűzött ki maga elé a tianjini csúcstalálkozóra. „Először is, nyilvánosságra hozza, hogy a török külpolitika nem „nyugat-orientált”, és elmélyíteni a kapcsolatokat a szervezet tagországaival” – hangsúlyozta.

„A második cél pedig az, hogy legalább a zártkörű megbeszéléseken felveti a gázai helyzetet. Emellett javaslatot terjeszthet elő az ukrajnai helyzetről, vagy olyan megbeszéléseket tarthat a háttérben, hogy felületet hozzon létre, amely arra szolgáljon, hogy lehetővé tegye a vezetői szintű párbeszédet a jövőben” – tette hozzá Özkan.

Pozitív irányt mutatnak a kétoldalú kapcsolatok

Ez túlmutat a többoldalú fórumon, Erdoğan látogatása rávilágít Ankara és Peking kétoldalú kapcsolatainak elmélyülésére. „Türkiye és Kína kapcsolata már most is pozitív irányt mutat, és az, hogy Kínában tartották meg a találkozót, hozzájárul majd a motiváció növeléséhez” – jegyezte meg Özkan.

Henry Huiyao Wang, a Kínai és Globális Együttműködési Központ (CCG) alapítója és elnöke szintén méltatta Türkiye szerepét a globális béke előmozdításában. „Türkiye, mint NATO-tag és a Sanghaji Együttműködési Szervezet megfigyelő állama, erős partnerséget ápol Kínával a béke előmozdításában” – mondta a TRT Worldnek, utalva Ankara közvetítő szerepére a Fekete-tengeri gabonafolyosó ügyében, valamint az orosz-ukrán béketárgyalások és a közel-keleti konfliktusok megoldására tett erőfeszítéseire.

Wang kiemelte Erdoğan javaslatát az ENSZ-reformokra vonatkozóan, amelyeket úgy jellemzett, hogy Kína átfogó globális rend iránti elképzeléseivel összhangban van. „A Globális Délnek erősebben kellene hallatnia a hangját, és a jelenlegi struktúrának jobban tükröznie kell a feltörekvő gazdaságok befolyását” – mondta.

Özkan szerint Türkiye eurázsiai politikájának lényege, hogy "összekapcsolódjon, de ne függjön egymástól", megjegyezve, hogy hozzátéve, hogy Ankara elkerüli, hogy bármilyen hatalomtól függjön, miközben megpróbál kapcsolatokat kialakítani mind a nyugati, mind a nem nyugati országokkal. „Ezért Türkiye egyszerre azonosítja magát a Nyugat részeként, valamint a nem Nyugat és a Globális Dél részeként” – fogalmazott.

Erdoğan részvétele a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. Államfői Tanácsának ülésén egybeesik a szervezet megalakulásának 25. évfordulójával és olyan időszakban történik, amely tele van a geopolitikai zavargásokkal. Szakértők megjegyezték, hogy Türkiye kettős szerepe – mint NATO-tag és egy eurázsiai kezdeményezés párbeszédpartnere – egyedülálló híddá teszi az országot Kelet és Nyugat között.