Az USA elnöke, Donald Trump, az ukrajnai és gázai politikák körüli viták után most Iránra irányította figyelmét, és megpróbálja újranyitni a tárgyalásokat az Egyesült Államok régóta fennálló ellenfelével.

Az esetleges megállapodás felé vezető út azonban akadályokkal teli. Irán nukleáris programja, amelynek dúsítási szintje a fegyverminőségihez közelít, továbbra is kulcsfontosságú vitapont.

Trump első elnöki ciklusa alatt hozott döntése, miszerint kilép az Iránnal kötött 2015-ös nukleáris megállapodásból, valamint a „maximális nyomásgyakorlás” kampánya mély bizalmatlanságot hagyott Teheránban Washington szándékait illetően.

„Inkább tárgyalnék egy megállapodásról. Nem vagyok biztos benne, hogy mindenki egyetért velem, de olyan megállapodást köthetünk, amely ugyanolyan jó lenne, mintha katonailag győznénk” – mondta Trump a Fox News-nak adott interjúban.

Trump békülékeny hangneme azonban fenyegetésekkel volt átszőve: „Ha kell katonailag lépnünk fel, az pedig szörnyű lesz számukra.” Továbbá arra figyelmeztetett, hogy „valami nagyon hamar történni fog,” ezt a kifejezést a hangsúly kedvéért megismételte. „A másik alternatíva az, hogy cselekednünk kell, hiszen nem engedhetjük meg, hogy nukleáris fegyverük legyen” – tette hozzá.

Irán tagadja, hogy nukleáris fegyvert fejlesztene, de továbbra is magasabb szinten dúsít uránt, különösen azután, hogy a Trump-adminisztráció kilépett a JCPOA-ból, ezzel megsemmisítve az Obama-korszakban kötött megállapodást.

Trump magát „mesteri tárgyalónak” állítja be, miközben növeli a nyomást Teheránra – de Irán nem engedett. Irán válasza Trump fenyegetéseire közömbös maradt. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetője elutasította a tárgyalásokat egy „zsarnokoskodó kormánnyal,” anélkül, hogy közvetlenül megnevezte volna az Egyesült Államokat.

Eközben Irán mérsékelt elnöke, Masoud Pezeshkian nyíltan kijelentett: „Tegyenek, amit csak akarnak.” Irán ENSZ-missziója azonban enyhén nyitva hagyta az ajtót: „Ha a tárgyalások célja az iráni nukleáris program esetleges militarizálásával kapcsolatos aggodalmak kezelése, akkor az ilyen megbeszélések a megfontolás tárgyát képezhetik” – áll a misszió nyilatkozatában.

A Trump barátságos megközelítése körüli zűrzavar nem segítette a helyzetet.

Irán külügyminisztere, Abbas Araghchi azt állította, nem kaptak levelet Trumptól. Ugyanakkor Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója állítólag kézbesítette a levelet Teheránnak, amely a kommunikáció széttöredezett állapotát mutatja.

A Trump-adminisztráció egy tervet mérlegel, amely szerint iráni olajszállító tartályhajókat tartóztatnának fel és vizsgálnának meg a tengeren. Ezt a 2003-as Tömegpusztító Fegyverek Terjedésének Megakadályozására irányuló Kezdeményezés nemzetközi egyezményére hivatkozna tennék meg.

Meg tud-e a két oldal egyezni?

„Az a tény, hogy Trump nyilvánosan előre bejelentette, hogy kétségessé teszi az egész helyzetet” – mondta el az iráni-kanadai politikai elemző, Ghoncheh Tazmini. „Megállapodást akar kötni, de az ilyen hangnem megadása az elején tükrözi az általa keresett kapcsolat természetét.”

Trump levele „egyértelműen jelzi a nukleáris tárgyalások újranyitására tett erőfeszítést” – mondta el Dr. Daria Daniels Skodnik, politikatudós és a NATO Védelmi Főiskola korábbi helyettes parancsnoka. „Ez összhangban áll a régóta fennálló 'maximális nyomásgyakorlás' stratégiájával, amelynek célja, hogy Teheránt engedményekre kényszerítse a szankciók és elrettentés révén” – mutatott rá Trump belső megközelítésének ellentmondásaira.

„Miközben a levél tartalma továbbra is ismeretlen – valamint az esetleges orosz közvetítés szerepe is homályban marad – Trump nyilvánosan megfogalmazta Irán választási lehetőségét: tárgyalás vagy szembenézés a katonai akcióval – mondta el Dr. Skodnik a TRT Worldnek.

Dr. Skodnik arra is rámutatott, hogy az iráni Forradalmi Gárda állítólag tavaly merényletet tervezett Trump ellen, amely tovább rontotta a közvetlen diplomácia esélyeit, valamint megnehezítette a leülést a tárgyalóasztalhoz.

„Irán tárgyalóasztalhoz ültetése nehéz lesz” – osztotta ezt a véleméynt Tazmini. „A legfelsőbb vezető táborán belüli katonai-biztonsági-hírszerzési frakció rendkívül szkeptikus a Trump-adminisztrációval való bármilyen kapcsolatfelvétellel” – tette hozzá.

Khamenei maga is „megtévesztésnek” nevezte Trump levelét, megerősítve Teherán ösztönét, hogy ellenálljon az amerikai nyomásnak, ahelyett hogy engedne neki.

Mindazonáltal az irániak részt vettek egy Kína által szponzorált pekingi találkozón, amelyen oroszokkal együtt keresték a 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztésének lehetőségeit, amely októberben lejár, ha nem újítják meg.

„Még mindig reméljük, hogy kihasználhatjuk a korlátozott időt, amely októberig rendelkezésre áll, és egy új megállapodást alakíthatunk ki, amely fenntarthatja a JCPOA-t” – mondta el Kína ENSZ nagykövete, Fu Cong, egy különleges ENSZ Biztonsági Tanács ülése előtt, amely Irán nukleáris programjával foglalkozott.

„Egy bizonyos országra gyakorolt maximális nyomás nem fogja elérni a célt” – tette hozzá a nagykövet, utalva Trump Irán elleni fenyegetéseire.

Az iráni kudarcok rákényszeríthetik-e Teheránt egy megállapodásra?

Irán regionális befolyása október óta csökkent. Libanoni szövetségese, a Hezbollah meggyengült az izraeli csapások alatt, míg Szíria Aszád-rezsimje – egy másik iráni szövetséges – decemberben összeomlott egy hirtelen ellenzéki előrenyomulás következtében.

„Irán regionális elrettentő képessége meggyengült, ami egyre sebezhetőbbé teszi pozícióját” – mondta el Dr. Skodnik. „Izrael szisztematikusan lerombolta Irán légvédelmi hálózatának nagy részét, növelve a nukleáris létesítményeik elleni kockázatot.”

Ezek a kudarcok végül a diplomácia felé terelhetik Teheránt – de nem egy gyengeségből fakadó helyzetből. „Irán inkább viselné el a nehézségeket, minthogy kényszer alatt tárgyaljon” – tette hozzá Skodnik.

Mi kellene egy megállapodáshoz?

„Egy életképes megállapodáshoz regionális vagy EU-s támogatásra lenne szükséges” – közölte Dr. Skodnik. „Az olyan Az Öböl-menti államok, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar, amelyek kapcsolatai Teheránnal fejlődnek, közvetítőként léphetnének fel.”

„Egy fokozatos gazdasági enyhítésért cserébe egy nukleáris korlátozásokat tartalmazó keretrendszer ígéretesebb lehet, mint a széleskörű ultimátumok.” Ha az Egyesült Államok stratégiát váltana, és „korlátozná az izraeli megelőző csapásokat iráni területen nukleáris deeszkalációért cserébe,” az arra ösztönözhetné Teheránt, hogy „újragondolja a nukleáris ambícióit.”

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) legutóbbi becslései szerint Teherán nukleáris dúsítása elérte a 60%-os tisztaságot, ami jóval magasabb, mint az Obama-korszak nukleáris megállapodásának korlátai. A nukleáris fegyver előállításához 90%-os tisztaság szükséges.

„A meggyengült pozíciója ellenére – vagy talán éppen emiatt – Iránt nem szabad alábecsülni. Egy katonai csapás a nukleáris létesítményeire továbbra is magas kockázatú lehetőség, amely inkább eszkalálhatja a válságot, mint megoldaná” – tette hozzá Dr. Skodnik.