A mentőcsapatok kedden kétségbeesetten kutattak a túlélők után a kelet-afganisztáni földrengés által lerombolt otthonok romjai között, amely több mint 900 ember életét követelte.
A 6,0-ás erősségű földrengést legalább öt utórengés követte, vasárnap éjfél körül pedig elérte a Pakisztánnal határos hegyvidéki tartományok távoli területeit is.
A Kunar tartományi katasztrófavédelmi hatóság vezetője, Ehsanullah Ehsan elmondta, „az éjszaka folyamán folytatódtak a mentési munkálatok.” Hozzátette, „a távoli falvakban, még mindig vannak olyan sérültek,” akiket kórházba kell szállítani.
A mentési munkálatokhoz a falvak lakói is csatlakoztak, puszta kézzel tisztították meg a meredek völgyekbe épített egyszerű sár- és kőházak romjait.
A 26 éves Obaidullah Stoman, aki a barátját kereste Wadir faluban, megdöbbent a pusztítás mértékén.
„Keresem, de nem találtam meg. Számomra nagyon nehéz volt látni az itteni állapotokat.” Csak romok maradtak.” – mondta el.
A halottakat, köztük a gyermekeket is, a falusiak fehér leplekbe csavarták, imádkoztak értük, majd eltemették őket.
Sürgős segítség
Az ENSZ migrációs ügynöksége szerint a legsúlyosabban érintett falvak közül néhány továbbra is megközelíthetetlen az elzárt utak miatt.
Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a földrengés epicentruma körülbelül 27 kilométerre volt Dzsalálábádtól, valamint a földfelszín alatt sekély, nyolc kilométeres mélységben történt.
Az évtizedek óta tartó konfliktusok után Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa, amely elhúzódó humanitárius válsággal küzd, miközben az elmúlt években több millió afgán tért vissza az országba Pakisztánból és Iránból.
Az Egyesült Államok 2021-es kivonulása óta a külföldi segélyek jelentősen csökkentek, amely tovább rontotta az ország már amúgy is korlátozott képességét a katasztrófák kezelésére.
Az Egyesült Államok volt a legnagyobb segélyadó, amíg 2025 elején Donald Trump elnöksége alatt szinte minden támogatást meg nem szüntettek.
Júniusban az ENSZ bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti globális humanitárius segélyterveit a „valaha tapasztalt legmélyebb finanszírozási hiány” miatt.
Hétfőn António Guterres, az ENSZ főtitkára közleményben jelezte, együttműködnek a hatóságokkal a „szükségletek gyors felmérése, sürgősségi segítségnyújtás és további támogatás mozgósítása” érdekében, illetve bejelentett egy kezdeti 5 millió dolláros támogatást.
Félelem és feszültség
Az ideiglenes kormányzati hatóságok hétfőn legalább 900 halottról, illetve 3000 sérültről számoltak be a földrengés sújtotta Kunar, Nangarhar és Laghman tartományokban.
A viszonylag sekély földrengések nagyobb károkat okozhatnak, különösen mivel az afgánok többsége alacsony építésű, sártéglából készült házakban él, amelyek könnyen összedőlnek.
A földrengés sújtotta falvak lakosainak többségét az a közel 4 millió afgán alkotja, aki Iránból és Pakisztánból tért vissza az országba.
„Magas a félelem és a feszültség... A gyerekek és a nők sikoltoztak. Soha nem tapasztaltunk még ilyet az életünkben” – mondta el hétfőn Ijaz Ulhaq Yaad, a nurgali mezőgazdasági osztály egyik tagja.
Afganisztánt gyakran sújtják földrengések, különösen a Hindukus-hegységben, az Eurázsiai és Indiai tektonikus lemezek találkozásánál.
2023 októberében a nyugati Herát tartományt egy 6,3-as erősségű földrengés pusztította el, amely több mint 1500 ember életét követelte, és több mint 63 000 otthont rongált meg vagy semmisített meg.
2022 júniusában egy 5,9-es erősségű földrengés sújtotta a keleti Paktika tartományt, több mint 1000 ember halálát okozva, és tízezreket hagyva hajléktalanul.
