Az EU miniszterei véglegesen jóváhagyták Bulgária számára, hogy 2026. január 1-én bevezesse az eurót, ezzel pedig a közös valutaövezet 21. tagjává vált.
Bulgária 19 évvel azután váltja le a pénznemét, a levát, hogy a 6,4 milliós ország csatlakozott az Európai Unióhoz.
"Sikerült!" – közölte Rosszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök.
"Köszönetet mondunk minden intézménynek, partnernek és mindenkinek, akiknek az erőfeszítései lehetővé tették ezt a mérföldkőnek számító pillanatot. A kormány minden állampolgár érdekében továbbra is elkötelezett az euróra való zökkenőmentes és hatékony átállás mellett." – tette hozzá Zseljazkov az X felületén.
Az átálláshoz szükséges jogszabályok elfogadásával együtt az EU pénzügyminiszterei hivatalosan is rögzítették az euró árfolyamát 1,95583 bolgár leva értéken.
"Az euróövezethez való csatlakozás sokkal többet jelent, mint a leva euróra cserélése. Ez egy fényesebb és virágzóbb jövő kiépítését jelenti Bulgária és polgárai számára Európa szívében" – mondta el az EU gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa miután jóváhagyták a pénznem lecserélését.
"Az euró új lehetőségeket, beruházásokat, munkahelyeket és növekedést fog eredményezni" – tette hozzá.
Az Európai Bizottság a múlt hónapban jelentette be, hogy az EU legszegényebb országa teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges szigorú feltételeket, amellyel kapcsolatban az Európai Központi Bank (EKB) is pozitív véleménnyel bírt.
Bulgária útja az euróövezethez viharos politikai háttérrel rendelkezik, három év alatt hét választással – az utolsó 2024 októberében.
Azonban a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a bolgár társadalom továbbra is megosztott az euró kérdésében, amit a szakértők főként az árak emelkedésétől és a vásárlóerő csökkenésétől való félelemmel magyaráznak.
Az elnök, Rumen Radev sokakat meglepett, amikor népszavazást javasolt a kérdésben, de ezt a bolgár parlament gyorsan elutasította.
Június óta tüntetések zajlottak Szófiában a "bolgár leva megőrzésére" való felszólítás érdekében. Sőt, az elnöki hivatal és a Bolgár Nemzeti Bank közelében néhány sátorral egy szimbolikus tiltakozótábort állítottak fel.
A szélsőjobboldali ellenzéki pártok az ügyet az EU-ellenes narratívák népszerűsítésére használták fel.
A bolgár támogatók azonban kitartanak amellett, hogy a lépés javítani fogja az ország gazdaságát, illetve erősíteni fogja a Nyugathoz fűződő kapcsolatait, és védelmet nyújt Oroszország befolyásával szemben.
"A politikai előnyök egyre jelentősebbé válnak, mivel az euró elleni tüntetések úgy tűnik, hogy a Kreml nyomát viselik" – mondta el a 43 éves zenész, Veszelin Dimitrov az AFP-nek.
Bővül az euróklub
A jóváhagyás akkor történt, amikor az euró értéke az amerikai dollárral szemben emelkedik, mivel az USA elnöke, Donald Trump protekcionista kereskedelmi politikái megingatják az amerikai valuta iránti bizalmat.
Amikor az első euróbankjegyek és -érmék 2002. január 1-jén forgalomba kerültek csupán 12 ország volt része közös valutaövezetnek – köztük Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Görögország.
Ezt követően az övezet fokozatosan bővült: Szlovénia 2007-ben, Ciprus és Málta 2008-ban, Szlovákia 2009-ben, Észtország 2011-ben, Lettország 2014-ben, majd Litvánia 2015-ben csatlakozott.
Horvátország volt az utolsó ország, amely 2023-ban csatlakozott, ezzel 20-ra növelve a tagok számát.
Bulgária korábban is az euró bevezetését tervezte, habár Brüsszel úgy ítélte meg, hogy az infláció túl magas ahhoz, hogy megfeleljen a szükséges kritériumoknak.
Azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek csatlakozni kívánnak a közös valutához, bizonyítaniuk kell, hogy gazdaságuk összeegyeztethető az euróövezet többi országával, valamint a pénzügyeik rendben vannak.
A feltételek között szerepel, hogy az infláció nem haladhatja meg az EU három legjobban teljesítő országának inflációs rátáját több mint 1,5 százalékponttal.
Amikor Brüsszel júniusban jóváhagyta Bulgária számára a cserét, akkor az ország átlagos inflációs rátája 2025 áprilisáig tartó 12 hónapban 2,7 százalék volt, éppen a szükséges szint alatt.
