Izraelben több ezren tartottak országos sztrájkot, amely során autópályákat zártak le több városban, hogy nyomást gyakoroljanak Benjamin Netanjahu kormányára egy fogolycsere-megállapodás érdekében a palesztinokkal, valamint a Gázai övezetben zajló háború befejezéséért.

A vasárnapi általános sztrájkot a Gázában fogva tartott izraeli túszok családjai hívták össze, akik attól tartanak, hogy az izraeli kormány múlt heti döntése a Gázai övezet teljes megszállásáról veszélybe sodorhatja szeretteik életét.

A tüntetők Jeruzsálemben és Tel-Avivban utcákat, alagutakat és hidakat próbáltak lezárni, amire a hatóságok vízágyúkkal reagáltak. A demonstrálók gumiabroncsokat is felgyújtottak, ami jelentős közlekedési fennakadásokat okozott.

Százak csatlakoztak a sztrájkhoz magáncégek, önkormányzatok és szervezetek részéről, miközben a közszolgálati műsorszolgáltató, a KAN arról számolt be, hogy több ezer tüntető lezárta a főbb utakat, ami közlekedési dugókhoz és a vonatközlekedés felfüggesztéséhez vezetett.

Éttermek és kávézók is bezártak, míg a Haaretz arról írt, hogy izraeli művészek, hírességek és sportolók is támogatásukat fejezték ki, és csatlakoztak a sztrájkhoz.

Jelentős szakszervezetek, köztük ügyvédek, orvosok és az üzleti fórum, valamint a Jeruzsálemi Héber Egyetem is megerősítették részvételüket a sztrájkban.

“Az izraeli rendőrség szerint a sztrájk során országszerte 38 tüntetőt vettek őrizetbe”-így áll a Yedioth Ahronoth napilapban.

Az ellenzék részvétele

Az ellenzéki vezető, Jair Lapid ellátogatott a tel-avivi Túszok terére, hogy részt vegyen a sztrájkban.

„Nem fognak megállítani minket, nem fárasztanak ki, és nem merítenek ki. Folytatjuk a harcot, amíg a túszok haza nem térnek, megállapodás születik, és a háború véget ér” – tette hozzá.

A Nemzeti Egység vezetője, Benny Gantz szintén támogatását fejezte ki a tüntetők iránt, és felszólította a kormányt, hogy ne támadja a túszok családjait.

A volt védelmi miniszter, Joáv Galant szintén csatlakozott a sztrájkhoz Tel-Avivban, hogy támogassa a túszok családjait.

„Legfőbb kötelességünk, hogy mindenkit hazahozzunk” – mondta Galant a Yedioth Ahronoth napilap által közölt nyilatkozatában.

Izraeli egyetemek elnökei is jelen voltak a tüntetéseken, hogy követeljék a Netanjahu-kormánytól a tűzszünetet és a túszcsere-megállapodás megkötését.

„Márciusban Izrael összes egyetemének és főiskolájának vezetői aláírtak egy levelet a miniszterelnöknek. Egyértelműen kijelentettük, hogy a kormánynak be kell fejeznie a megállapodást, és mindenkit vissza kell hoznia” – mondta Daniel Chamovitz, a Negev Ben-Gurion Egyetem elnöke beszédében.

„Ez nem politikai követelés volt; ez erkölcsi és lelkiismereti igény volt” – tette hozzá.

Szélsőjobboldali reakciók

A szélsőjobboldali ellenzék és a kormány szélsőjobboldali tagjai elítélték a sztrájkot, Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter pedig azzal vádolta a szervezőket, hogy „érzelmi manipulációt végeznek, amely a Hamász javát szolgálja.”

„Ahogy most kinéz, az őrült médiafelhajtás és az önérdekű politikai szereplők sorozata ellenére a kampány nem nyer teret, és nagyon kevés embert érint” – állította.

Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter az X-en azt írta, hogy a tüntetők „ugyanazok az emberek, akik korábban gyengítették Izraelt, és ma is ezt próbálják tenni.”

Augusztus 8-án Izrael Biztonsági Kabinetje jóváhagyta Netanjahu tervét Gáza városának teljes megszállására, ami éles nemzetközi visszhangot váltott ki számos országból és emberi jogi szervezettől.

Izraeli becslések szerint körülbelül 50 túsz maradt Gázában, közülük 20-ról feltételezik, hogy életben vannak, míg Izrael több mint 10 800 palesztint tart fogva börtöneiben, gyakran súlyos körülmények között, amelyekről jogvédő csoportok kínzásról, éhezésről és orvosi elhanyagolásról számoltak be.