Az izraeli tervek, amelyek Gáza városának elfoglalását célozzák meg, egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe, mivel egyre több tartalékos katona tagadja meg a szolgálatot, kimerültségre és kiábrándultságra hivatkozva a közel két éve tartó háború miatt – számolt be róla a The New York Times.
Augusztus 8-án Izrael háborús kabinetje jóváhagyott egy tervet Gáza városának elfoglalására, amely magában foglalja a körülbelül egymillió palesztin déli irányba történő kényszerítését, a város körülzárását, majd annak elfoglalását a hosszan tartó támadások után.
A hadsereg célja 60 000 további tartalékos mozgósítása és további 20 000 szolgálatának meghosszabbítása. Azonban a tisztviselők bizonytalanok abban, hogy hányan fognak ténylegesen szolgálatba állni, mivel a részvétel folyamatosan csökken.
Körülbelül egy tucat tiszt és katona számolt be kimerült egységekről, közülük legalább kettő arról, hogy kollégáik 40-50 százaléka nem jelent meg. Egy katona elmondta, 100 fős százada 60 főre csökkent, míg egy másik arról számolt be, hogy csapatának csak fele válaszolt a legutóbbi behívásokra.
Eyal Zamir altábornagy, az izraeli hadsereg vezetője állítólag ellenezte Benjamin Netanjahu miniszterelnök döntését a konfliktus kiterjesztéséről, részben a tartalékosok felkészültségével kapcsolatos aggodalmak miatt – írta az újság.
Kezdetben a tartalékosok részvétele meghaladta a 100 százalékot, mivel önkétesek hada csatlakozott. Azonban az elhúzódó konfliktus megterhelte a családokat, a karriereket és a mentális egészséget.
Néhány tartalékos ideológiai okokból kezdte megtagadni a szolgálatot, mondván, hogy a háború elvesztette irányát, vagy „már nem igazságos.” Ron Feiner tartalékos kapitány 25 napos börtönbüntetést kapott a bevetés megtagadásáért, mondván, hogy a kormány meghosszabbítja a konfliktust, „még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a túszokat hátrahagyják.”
A tartalékosok körében az ultraortodox diákok sorkatonai szolgálat alóli mentessége miatt megemelkedett az elégedetlenség, amely miatt úgy érzik, aránytalanul terhet viselnek.
